Vádlottak padján a volt amerikai elnök

Donald Trump az első volt amerikai elnök, aki ellen vádat emeltek és most tárgyalások sorára jár Manhattanben. Az események több szálon is futnak, összesen 4 különböző ügy van folyamatban ellene. Ezek közül a New York-i az első, ahol már javában tartanak is a tárgyalások. 

A vád

A vád szerint Donald Trump korábbi ügyvédjén, Michael Cohenen keresztül 130 000 dollárt fizetett Stormy Daniels pornósztárnak hallgatásáért cserébe. A kifizetés a 2016-os elnökválasztások előtt történt azért cserébe, hogy a nő ne beszéljen a Trumppal folytatott viszonyáról. A hallgatási pénz nem illegális, azonban Trump ezt a pénzt az elnöksége alatt állítólag visszafizette Cohennek, amit Cohen jogi költségként számolt el egy megbízási szerződésre hivatkozva. New York államban még az üzleti nyilvántartások hamisítása sem bűncselekmény, csak vétségnek számít. Azonban amiatt mégis bűncselekménynek nyilvánították, mert azt gyanítják, hogy más illegális tevékenységeket akart a dokumentáció meghamisításával elfedni. Így viszont a büntetés lehet felfüggesztett börtön, vagy akár több év szabadságvesztés is. Trump tagadja, hogy tudomása lett volna a kifizetésről és állítja, hogy ha az tényleg megtörtént akkor Cohen egyedül és nem a korábbi elnök utasítására cselekedett. 

Az esküdtek kiválasztása

Egy ilyen volumenű tárgyalásnál nem könnyű független szemléletű esküdteket kiválasztani, hiszen az emberek túlnyomó többségének megvan a véleménye Trumpról. Hogy minél inkább pártatlan embereket találjanak a 12 esküdt és a 6 póttag helyére, a jelölteknek számtalan — elsőre talán furcsa — kérdésre kellett választ adnia. Ilyenek voltak többek között, hogy honnan tájékozódnak a hírekről, olvasták-e már Trump bármelyik könyvét vagy hogy hallgatták-e Cohen podcastjait. Végül a jelöltek közül 2-en estek ki: egyikőjük a családjára hivatkozva nem akarta folytatni, a másik pedig nem mondott igazat a büntetett előéletéről. A póttagok közül 3-an mondták vissza, mindannyian stresszel és szorongással indokolták döntésüket.

Trump az első sorban

Bár nem jellemző a volt amerikai elnökre, hogy komolyan venné a tárgyalásokat, most minden alkalommal jelen volt — legalábbis fizikailag. A legtöbbször ugyanis csukott szemmel hallgatta végig a sorozatos kérdezz-feleleket. Nem önszántából ült ott mindig, a bíró, Juan Merchan megfenyegette, hogy ha távol marad egyszer is, letartóztatják. A korábbi elnök egyszer kért ez alól felmentést, a legkisebb fia középiskolai ballagására hivatkozva, de akkor is annyi kedvezményt kapott, hogy elnapolták a tárgyalást. 

Trump és Merchan nem először találkoznak, tavaly már tárgyalta a korábbi elnök adócsalási ügyét. Merchan 16 éve van a pályán, már több nagy kaliberű emberrel volt dolga, de kétségtelen, hogy egyik se ér fel az Amerikai Egyesült Államok korábbi elnökének személyéhez. Trump kérte, hogy más legyen a bíró, mivel szerinte Merchan utálja, azonban továbbra is nála maradt az ügy.

A tárgyalások

Az áprilisban kezdődő és 6 hétig húzódó tárgyalássorozat alatt összesen 8 meghallgatási alkalom volt, ahol tanúként szólalt meg a szóban forgó Stormy Daniels, Michael Cohen, Trump korábbi ügyvédje és “intéző” embere, valamint Robert J. Costello is. Daniels kitartott amellett, hogy 2006-ban együtt volt Trumppal, amit a korábbi elnök a sajtónak nyilatkozva tagadott. 

Trump végül nem élt a lehetőséggel, hogy saját védelme érdekében felszólaljon a tárgyalások bármelyikén. Ellenben a sajtónak mindegy egyes alkalom előtt és után nyilatkozott, ahol konzekvensen tagadta a vádakat. A média munkatársai nem lehettek jelen, mivel New York állam a 3-ból az egyik, ahol tiltott bármilyen hangfelvétel vagy kép készítése a tárgyalásokon. A nap kezdetekor csak néhány percre lephették el a termet a fotósok és a tudósítók, egyébként pedig a szomszéd szobában, kivetítőn követhették, mi történik. Az érdeklődők pedig a médiából, vázlatrajzokból és Trump kommentjeiből értesülhetnek a fejleményekről. Továbbá a New York Times nyomására a vád beleegyezett, hogy minden adott nap végén nyilvánosságra hozzák a elhangzottak leiratát.

Michael Cohent, Trump volt ügyvédjét sokan koronatanúként emlegetik. Cohen hosszú évekig dolgozott a volt elnöknek, akire a legtöbbször “A Főnökként” utalt telefonbeszélgetéseiben. Ő volt Trump jobb keze, az az ember, aki bármit elintézett. Még arról is tájékoztatta főnökét, hogy hogyan áll az elhallgattatás. Azonban lebukott adócsalással és a kampány támogatására vonatkozó szabályok megsértésével — részben azzal, ami miatt most Trump is a vádlottak padján ül. Cohent végül 2018-bán bűnösnek találták, addigi pártfogója pedig azonnal hátat fordított neki.

Cohen az utóbbi hetekben többször gúnyolódott online Trumpon, ezért már a bíró is figyelmeztette. A védelem ezt kihasználta, és arra hivatkoztak, hogy az ügyvéd csak bosszút akar állni. Emellett pedig profitálni akar a felhajtásból, mivel az eseményeket folyamatosan saját podcastjában kommentelt, illetve több élőt is indított a témában TikTok-on. Viselkedése sokat rontott a hitelességén az elmúlt hetekben, ami a vádnak nem jött jól. 

Ha ez nem lett volna elég, az utolsó tárgyalási napon Robert J. Costellot is azért idézte be a tanúk padjára a védelem, hogy még inkább aláássa Cohen tekintélyét. Costello viszont nem tudta beváltani a hozzáfűzött reményeket, cserébe csak a bírót bosszantotta fel. Aki erre kiabálni kezdett és egy ponton kiüríttette a termet. 

Akik távol maradtak

Hiányzott a tanúk padjáról Karen McDougal, akinek állítólag szintén viszonya volt Trumppal 2006 és 2007 között. A korábbi Playboy modell valószínűleg szintén kapott pénzt, Trump azonban tagadja, hogy bármi köze lenne a nőhöz.

Nem idézték be Keith Schillert, a volt elnök korábbi testőrét sem. Schiller egy telefonbeszélgetés tanúbizonysága szerint váltott néhány szót Daniels ügyéről a testőr el. Schiller egyébként ezt más csatornákon cáfolta, szerinte erről egyáltalán nem volt szó köztük.

És nem hívták be Dylan Howardot, a The National Enquirer korábbi szerkesztőjét sem. Az – egyelőre – feltételezések szerint a férfi keze munkája van abban, hogy több, Trumpra nézve kínos, történetet tűntetett el.

Börtönből elnök?

Amennyiben Trumpot bűnösnek találják, mivel Floridába van bejelentve, szavazati jogát biztosan elveszíti. Az állam szabályai szerint ugyanis akit elítélnek, nem voksolhat, csak ha már letelt a büntetése. Ezt meg tudja kerülni azzal, hogy átjelentkezni New Yorkba, ahol szintén van lakása. 

Ugyanakkor elnöknek akkor is meg lehet választani, ha éppen börtönben van, az alkotmány ezt konkrétan nem tiltja. A 25. módosítás tudná ellehetetleníteni, aminek értelmében, ha képtelen ellátni a feladatait, az alelnöke lép a helyébe. Ehhez a kabinet többsége és az alelnök beleegyezése szükséges, ők viszont biztosan olyan emberek lennének, akiket Trump jelölt ki és hűek hozzá. 

Másik megoldás, hogy akár kegyelmet is adhatna magának. Ezt valószínűleg a Legfelsőbb bíróság vizsgálná, hogy valóban megállná-e a helyét. Bár itt sem szabad megfelejtkezni arról, hogy a republikánus többségű bírák egy jó részét még Trump nevezte ki. Vagy az éppen leköszönő Biden is részesíthetné kegyelemben. A mostani elnök egyébként tudatosan nem építette bele kampányába a Trump jogi ügyeit. Még ha működne is bárhogy a kegyelem, az csak a szövetségi perek alól jelentene felmentést, az állami ügyekre — mint amilyen a New York-i is — nem segítene.