Időközi választásokat tartottak Franciaországban

Miután a júniusi európai parlamenti választásokon Franciaországban fölényes győzelmet aratott a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés, Emmanuel Macron, az ország elnöke feloszlatta a Nemzetgyűlést. A pártoknak alig néhány hetük volt rendezni soraikat és kampányolni, hogy aztán egy kétfordulós választáson mérettessék meg magukat. Le Pen pártja hozta a papírformát az első körben, majd a második körre páratlan baloldali és centralista összefogás fékezte meg a további térnyerésüket.

A döntés Macron legközelebbi embereit is váratlanul érte

Újabb választásokat csak 3 év múlva, 2027-ben tartották volna Franciaországban, miután legutoljára 2022-ben voksoltak az arra jogosultak. Emmanuel Macron elnök viszont feloszlatta a Nemzetgyűlést és időközi választásokat írt ki, miután a Nemzeti Tömörülés (RN) tarolt az európai parlamenti választásokon. Az euroszkeptikus, szélsőjobboldali párt 31,3%-ot szerzett, míg Macron pártja, az eddig hatalmon lévő Reneszánsz viszont csak 14,6%-ot szerzett. Ezért az elnök úgy gondolta, megadja a lehetőséget a népnek, hogy hallassa a hangját. Döntése még legközelebbi párttársait is váratlanul érte, ellenfelei és szövetségesei is meggondolatlan lépésnek tartották. 

A Nemzetgyűlés, vagyis a kétkamarás francia parlament alsóháza a törvényhozó hatalom. Összesen 577 tagja van, akiket a szavazók a Franciaország területén lévő választókerületeken kívül 13 tengerentúli és 11 külföldi körzetből delegálnak. Általános esetben a választásokat 5 évenként tartják, most azonban 2 év után, június 30-ra és július 7-re írta ki Macron az időközi választások két fordulóját.

Első kör papírforma szerint

Az első fordulóban minden olyan induló kiesik, aki nem nyeri el a regisztrált helyi szavazók legalább 12,5%-ának támogatását. Ugyanakkor egyből mandátumot szerez az, aki a választásra jogosultak legalább 25%-os részvétele mellett minimum a szavazatok 50%-át megszerzi. Utóbbi ritka, de most az RN ezekben a gyors nyerésekben látta a legtöbb esélyét. Végül összesen 78 hely került kiosztásra ilyen módon, amiből 38-at Le Pen pártjának jelöltjei tudhatnak magukénak. 

A nap végi mérleg szerint a választásra jogosultak 67%-a járult az urnákhoz, ami 1997 óta a legmagasabb arány. Összehasonlításként, 2022-ben csak 47,5% szavazott az 1. fordulóban. A Nemzeti Tömörülés alig néhány százalékponttal a nekik jósolt alatt, 33%-kal végzett. A frissen alakult baloldali pártszövetség, az Új Népfront 28%-kal zárta a napot, míg Macronék pártszövetsége, az Együtt csak a 3. helyre elegendő 20%-ot tudott összegyűjteni. 

Az első forduló eredményei után Franciaország több nagyvárosában, köztük Párizsban, Lyonban és Nantesben is tüntetéseket szerveztek. Főként a fiatalok nem örültek a szélsőjobb előretörésének, még úgy sem, hogy a pártot a most 28 éves Jordan Bardella vezeti. Mögötte azonban továbbra is szorosan ott van Marine Le Pen, aki eddig 3-szor indult az elnöki posztért, és minden alkalommal alul is maradt. Bár eddig mindig vesztett, mindig egyre több szavazatot szerzett, mint ahogy pártja is fokozatosan építette fel táborát. Le Pen sokat dolgozott azon, hogy a részben apja által alapított pártból az extrémista és antiszemita nézeteket kiirtsa. Ennek érdekében még apját, Jean-Marie Le Pent is kidobta 2015-ben, a párt nevét pedig Nemzeti Frontról Nemzeti Tömörülésre változtatta. Programjukat azonban továbbra is szélsőjobboldali nézetek menték alkották meg: legfőbb témáik a megélhetési krízis és a bevándorlás ellenes politika. Vissza akarják vágni a bevándorlók szociális ellátási lehetőségeit, ki akarják tiltani a kettős állampolgárokat a főbb stratégiai pozíciókból, illetve elvetnék annak a lehetőségét, hogy külföldi szülők gyermekeként egy, az országban született gyermek automatikusan kapjon francia állampolgárságot. Ugyan a párt kifejezetten euroszkeptikus, de Le Pen kivetette programjukból az EU-ból való kilépést, mert ez az elképzelés sokat rontott a népszerűségükön. Legutóbbi kampányát egy, a Kremlhez köthető orosz bank finanszírozta, ezzel párhuzamosan pedig ellenzik Ukrajna NATO-csatlakozását. 

Második kör – bárkit, csak őket ne!

Az Ötödik Köztársaság fennállása óta a francia szavazók igyekeztek maguk gátat szabni a szélsőjobb térnyerésének, és ez végül most sem volt másként. A második körben ismét rekordközeli, bőven 60% feletti volt a részvételi arány. Ehhez kis részben az is hozzájárult, a francia labdarúgó válogatott tagjai az EB adta figyelmet megragadva kampányoltak a szavazás mellett. A leghangosabbak a színesbőrű játékosok voltak, akik többször kifejtették nemtetszésüknek, miután az első körben a szavazatok egy jelentős részét az RN gyűjtötte be. Kylian Mbappe és csapattársai nem a pénzügyi és egyéb politikai döntéseik miatt kampányoltak a Nemzeti Tömörülés ellen, hanem egyszerűen azért, mert egy rasszista pártnak tartják.

A második fordulóban választókörzetenként általában 2-3, legfeljebb 4 jelölt küzd meg egymással a mandátumokért. Most azonban a szélsőbal és a centralisták közötti megállapodás értelmében közel 200 jelölt lépett vissza az Új Népfrontból vagy az Együtt pártszövetségből a másik javára, hogy ne gyengítsék egymás esélyeit. Az eloszlásokat tekintve végül Párizs és környéke szavazott főként balra és középre, északon és délen pedig a szélsőjobb továbbra is töretlenül népszerű volt. Le Pennéknek így sem jött össze a jósolt 260 hely, csak 143 mandátumot tudtak megszerezni, ami a 3. helyre volt elég.

Az Együtt pártszövetség, amit a Reneszánsz, a Demokratikus Mozgalom, a Horizontok, az En Commun és a Progresszív Föderáció együttműködése alkot, 168 küldöttet delegálhat, amivel a 2. helyet szerezték meg. Ez jelentős visszaesés a 2022-es eredményekhez, mert bár ott sem volt meg az abszolút többséghez szükséges 289 hely, így is volt 250 delegáltjuk. 

Az első helyre váratlanul az idén nyáron alakult Új Népfront nevű pártszövetség futott be, ami magában tömöríti a zöldeket, a szocialistákat, a kommunistákat és még a szélsőbalos Engedetlen Franciaországot is. Annak ellenére is szereztek 182 mandátumot, hogy szigorúbb adózási szabályokat helyeztek kilátásba mind magánszemélyekre, mind vállalatokra vonatkozóan. Megígérték, hogy szakítanak Macron eddigi nyugdíj- és bevándorlási reformjaival, valamint, hogy harcolnak az antiszemitizmus ellen. Még úgy is nyerni tudtak, hogy felmerült a gyanú: néhányan ígéretükkel szembe menve használhattak antiszemita jelképeket. 

Akkor most már minden rendben – nem!

A választások már július elején lezajlottak, új kormányt alakítani eddig mégsem sikerült. Egy pártnak sincs meg az abszolút többsége, ami megnehezíti a miniszterelnök személyének kijelölését. Macron biztosan nem akar lemondani, 2., egyben utolsó ciklusát ki akarja tölteni egészen 2027-ig. Mivel pártja nem szerzett abszolút többséget, de még csak nem is a legtöbb küldöttet delegálhatja, így meg van rá az esély, hogy egy másik párt miniszterelnökével kell együtt dolgozni a következő időkben. 

Macron mögött eddig is kisebbségi kormány állt, ami megnehezítette akaratának megvalósítását. Az utóbbi időben az alkotmányos eszközök bevetésétől sem riadt vissza, hogy keresztül vigye elképzeléseit. Ennek köszönhetően viszont népszerűtlenné vált, ma már a választók 65% ellenzi, hogy ő az elnök. 

Macron elmondása szerint olyan miniszterelnököt akar kijelölni, akinek kellően nagy a támogatottsága a Nemzetgyűlésen belül. Ehhez azonban az szükséges, hogy a pártok megállapodjanak egymás között, kit fognak támogatni abszolút többség híján. A győztes Új Népfront úgy látja, hogy nyilatkozatai ellenére Macron a saját pártjának jelöltjét preferálná, pedig a választók egyértelműen a tudtára adták, mit akarnak. A késlekedés ahhoz vezetett, hogy az olimpia idején egy ügyvivő kormány vezette csak Franciaországot.

Augusztus végén az elnök több jelölttel is találkozott, hogy megismerje őket. Egyelőre úgy látszik, hogy az Új Népfront a 37 éves, kevésbé ismert, de annál gyakorlottabb, magas rangú köztisztviselőt, a közgazdász végzettségű Lucie Castets-ez szánná ebbe a pozícióba. Szakértők szerint Macron feltehetőleg nem őt fogja választani, ahogy az RN jelöltjét, Jordan Bardellát sem. Bárhogy is dönt majd az elnök, az új Nemzetgyűlés és a miniszter első és legfontosabb feladata az lesz, hogy megállapodjon a 2025-ös költségvetésről.