Hej tulipán, tulipán…

Magazin 2024.09.07. Kiss Adrienn, Csiki Kata
Ha tavasszal szeretnénk színes tulipáncsokorral ünnepelni a húsvétot, akkor bizony már ősszel neki kell fogni a munkálatoknak. E hagymás dísznövény nem véletlenül örvend töretlen népszerűségnek azóta, hogy Európa megismerte a 16. században török közvetítéssel.

 

A tulipán a liliomfélék családjának egy nemzetsége, és kevesen tudják, de a Kárpát-medencében is előfordul 4 fajtája vadon. A szemfülesek a Kazán- és a Vaskapu-szorosban találkozhatnak a magyar vagy al-dunai, sárga színű, áprilisban virágzó tulipánnal (Tulipa Hungarica). A tulipán neve a fárszi (perzsa) „toliban” szóból származik, mivel alakja hasonlít az iszlámban használt fejfedőre, a turbánra. Régies magyar neve: tulipánt. A népművészetben kiemelt szerep jut neki: mivel a közvélekedés szerint Közép-Ázsiából terjed el szerte a világon, ezért a magyarok úgy tekintenek rá, mint az őshazából hozott motívum. Szirmai hasonlítanak a női test sziluettjéhez, ezért a nőiesség, a szépség, a szerelem és a tisztelet jelképének tartják. Különleges formavilága magában hordozza a megújulást, az isteni örök körforgást, sőt, még a gonoszt is távol tarthatja – ezért faragták kapufélfára. Ezen túl találkozhatunk tulipános motívummal bútorokon, munkaeszközökön, edényeken, és természetesen szőtteseken, ruhadarabokon is. 

Az évszázadok során a tulipános láda a házasságkötés szimbóluma lett, ugyanis ebben vitte a menyasszony a kelengyéjét a férj házába. Ezek nem csak ruhadarabok voltak, hanem könyvek, ékszerek, és a megtakarított vagyon is. A kifejezés elterjedését egyébként az segítette elő, hogy a „Beszegődtem Tarnócára bojtárnak” c. műdalt, melyben a „Fölteszik a tulipános ládámat …” kezdetű sor is szerepel, Szigligeti Ede beillesztette A csikós c. népszínművébe 1847-ben. Ezzel a tulipános láda megjelölés az ország azon vidékein is meghonosodott, ahol a bútorfestésben nem volt szokás tulipánt alkalmazni. A 18. századtól már a menyasszony nevét és az évszámot is ráfestették, és bár egy letűnt kor emlékéről beszélünk, ma is népszerűek a felújított ládák, mint tárolóbútor vagy ülőbútor a vidékies stílusú házakban és vendéglőkben. 

A tulipánhagymát, ami nyersen hánytató hatású, bár megfőzve már fogyasztható, szeptember közepétől október közepéig kell kiültetni a kiskertbe, amíg a talaj fagymentes. A napos, meleg, szélvédett helyeket kedveli, és a jó vízáteresztő képességű, laza talajt. A helyes ültetési mélység a hagyma magasságának 2,5-szöröse. Őszi szárazság esetén érdemes locsolni, így a gyökerek még a fagyok beállta előtt megerősödhetnek. Ha elfelejtjük az őszi ültetést, kísérletezhetünk a cserépben történő hajtatással: ehhez 2-3 hónapra papírzacskóban hűtőbe kell tenni a hagymákat, majd általános virágföldbe ültetni tavasszal. Lehetőleg 15-20°C-os helységben történjen a hajtatás, semmiképp sem a radiátor közelében. Az elvirágzást követően a virágszárat visszavághatjuk, de a leveleket nem. 

Hazánkban az első tulipánokkal kapcsolatos adat egyébként a 17. század 40-es éveiből származik, de jól mutatja közkedveltségét, hogy 1904 és 1906 közt még egy kormányellenes mozgalom szimbóluma is lett. A hagymák borsos ára miatt sokan a gazdagsággal, a hatalommal azonosították. Ma már egészen másfajta szerepet is betöltenek: a közösségi média előretörése miatt egyre népszerűbbek az olyan Szedd magad! helyszínek ahol fotózkodni is lehet a tarka-barka tulipánmezőkkel. És ehhez még csak Hollandiáig sem kell utaznunk, elég felkeresni egy virágmezőt például a Balaton mellett Kőröshegyen, Pannonhalmán, Nyírteleken, Mórhalmon, vagy éppen a Szigetköz szívében, Máriakálnokon.

 

Források: