Gólya, gólya, gilice

A 2024-es volt az első olyan év, amikor a felvételizők az új rendszerben jelentkezhettek a felsőoktatásba. Nem csak az érettségire megtanulandó törzsanyag és feladattípusok változtak, de a pontszámítás módja is új köntösbe került. Mindezeknek feltételezhetően hatása volt arra, hogy ebben az évben több mint 90000 diák kezdhette meg tanulmányait hazai felsőfokú intézményekben.

A számok

Július 24-én hirdették ki a felvételi ponthatárokat a felvi.hu online felületén.  A szokásos módon SMS-ben is tájékoztatták a diákokat a döntésről, amennyiben a jelentkezés során megadták a mobilszámukat. A reménykedő fiatalok közül sokan az országszerte megrendezett Pont Ott Partikon izgultak barátaikkal, míg mások családjuk társaságában várták a híreket. Idén összesen több mint 120000 ember jelentkezett, amely a tavalyihoz képest majdnem 26000-rel kevesebb, viszont 2011 óta a második legjobb adat. Fontos megjegyezni, hogy ez a szám megoszlik az alapképzésre, mesterképzésre, osztatlan szakokra és felsőoktatási szakképzésre voksolók között. Legnagyobb többséggel, kb. 67%-kal az alapképzést választók rendelkeznek.

A rendszer megváltoztatása

Ebben a felvételi ciklusban az egyetemek választhattak az adott szakra elvárt ötödik érettségi tantárgy elfogadásáról, illetve az emelt érettségik szükségességéről és 100 intézményi pontot is kioszthattak. Ez az egyetemek nagyobb döntési lehetőségét jelentette, azonban a diákoknak a pontszámítás nehezebbé vált, hiszen előfordulhatott, hogy ugyanarra a szakra jelentkeztek két különböző egyetemen és más feltételeknek kellett megfelelniük, amiért más pontokkal is jutalmazták őket. Ennek következtében az eddigi érettségi eredményekkel bizonyos esetekben nehezen összehasonlíthatók, csak úgy, mint egymással is az azonos szakra felvett, de különböző intézménybe jelentkezők. Szintén a pontszámítás kérdéses része az intézményi pontok kiosztása; voltak, ahol a tanuló bizonyos esetekben akkor is részesült extra pontban, ha az adott iskolába járt felkészítő foglalkozásokra vagy éppen személyes interjú alkalmával is tesztelték a diákokat például a médiában is visszhangot keltő Semmelweises interjúkkal. Az új rendszer hátulütője, hogy az egyetemek még nehezebben lesznek összehasonlíthatóak, hiszen a magas pontszámok eddig valamiféleképpen összhangban álltak  az iskolák reputációjával, azonban ezek után ez megváltozhat.

BME

Egyetemünkön 4772 tanuló kezdte meg tanulmányait szeptemberben, 3694 alapszakos gólya, 868 mesterszakos és 210 osztatlan képzéses. A felvettek átlagos pontszáma átlépte a 400-as határt, míg bizonyos szakokon a 430-at is. A felvételizők 90%-a a maximális 100 intézményi pontot elhozta. A hatodik legtöbben jelölték meg elsőhelyes opcióként, 5608-an. 

A környező egyetemek

A legnépszerűbb egyetem idén több mint 16000 jelentkezővel az ELTE volt, 12000 hallgatóval kezdték meg az évet.

A Corvinus Egyetem ebben az évben is elhozta a legmagasabb ponthatárú képzésnek otthont adó díjat, 478 ponttal a nemzetközi gazdálkodás szakkal angol nyelven. Összesen mindössze 1871 diákot vettek fel ebben az évben, illetve a szakok nagy részét már csak angol nyelven indítják. Az Óbudai Egyetem az eddigi legtöbb hallgatóval kezdte a tanévet, 3785-tel; 30%-kal emelkedett a felvettek száma.

Kevesebb diák jelentkezett, de mégis majdnem ugyanannyit vettek fel

Ahogy azt fentebb láthattuk különböző egyetemek különbözően állnak a létszám kérdéséhez. Egy nagyobb egyetemre felvettek száma természetesen nem összehasonlítható egy kisebb repertoárral rendelkezővel. Fontos kérdés, hogy melyik intézménynek milyen céljai vannak. A Corvinus Egyetem évek óta azt kommunikálja a sajtóban, hogy egy elit, nemzetközileg elismert egyetemmé szeretnének válni, aminek tudatos része, hogy a rendelkezésre álló helyek számát csökkentik. A BME is ehhez hasonlóan a magas pontszámaival és nem a tanulók számával szeretne kitűnni. Ezzel szemben például az Óbudai Egyetem minél több diákot szeretne elérni, így az ott tanulók jó hírét vihetik az iskolának, ezzel is növelve ismertségüket. Sok vidéki oktatási intézmény is hasonló felfogással rendelkezik, a felvételt nyertek fele vidéken fog részt venni a felsőoktatásban, ennek többek között megélhetési és ponttokkal kapcsolatos okai is lehetnek. Az eddigi egységes minimum ponthatárt eltörölték. Ezenfelül az egyetemek kapacitása is egy mérlegelendő tényező, nem mindegy, hogy egy iskola alapítványi, egyházi vagy állami fenntartású. A dolgozó munkatársak, az épületek kihasználtságának megőrzése érdekében az egyetemek drasztikusan nem fogják változtatni a felvettek számát, hiszen az elbocsátásokhoz, nagyobb önköltség összegekhez és ugyanakkora számlákhoz vezetne, melyet sok felsőoktatási intézmény nem engedhet meg magának, gondoljunk csak az ELTE melegvíz ünneplő eseményére. 

Összességében megfigyelhető, hogy a vidéki egyetemek egyre több hallgatót oktatnak, míg a népszerű fővárosiak hívek maradnak eddigi kvótáikhoz.