Fülünk védelmében

Egyetlen dolog hátráltat minket abban, hogy igazán azt halljuk meg a legjobb minőségben, amit szeretnénk, ez pedig a zaj.

A hallásról

Fülünk az öt érzékszervünk egyike, ami a környezettel folytatott interakcióért felel. Nemcsak a szórakozást, a zenét, a természet hangjait vagy a beszélgetések tartalmát teszi számunkra érthetővé, de ez az érzékszerv felel biztonságunkért és a térbeli tájékozódásunkért is. A hallásunk védelme kiemelten fontos a mindennapi életünk során, hiszen a fülünk és a hallásunk megóvása segít megőrizni a kommunikációs képességeinket, javítja közérzetünket. A legtöbben azonban mégsem védik megfelelően a fülüket, és a hallás egészségét károsító szokásaik vannak.

A hallás egy rendkívűl bonyolult érzékelési rendszer. A születéskori állapottól kezdve hallásunk lassabban vagy gyorsabban romlik attól függően, hogy mennyire vigyázunk rá, mennyire óvjuk. Az érzékelés időszakos elvesztése gyakran egyszerű dolgok következménye, mint például a fülzsír lerakódása a hallójáratban vagy egy megfázás eredménye, ami után kezelve, megoldva azt hallásunk visszaáll az eredeti állapotába. Lehetnek más okok is, mint örökletes betegségek vagy a túlzottan hangos környezet, esetenként  gyógyszerek, sérülések, betegségek. Bizonyos esetekben egy adott  mértékig regenerálható hallásunk. A rendszer nagyon komplex, csodálatosan “megalkotott”, amelynek védelme kiemelten fontos. Ha viszont baj van, akkor a vizsgálatokhoz, mérésekhez szakember és megfelelő eszközök szükségesek.

A zaj

Ma Magyarországon iparági becslések és statisztikák szerint kb. 300.000 ember dolgozik olyan zajos környezetben, ahol maradandó halláskárosodást fog szenvedni, és további közel egymillió pedig hasonló okból, hobbija vagy valamilyen rossz szokása okán szintén egészségkárosodást szenvedhet a zajtól.

A hangerő és az expozíciós idő közötti kapcsolat kulcsfontosságú a hallás védelme szempontjából:

• 85 dB: Több mint 8 óra expozíció (pl. forgalom, porszívó).
• 90 dB: Max. 4 óra expozíció (pl. hangos zene).
• 100 dB: Max. 15-30 perc (pl. fűnyíró, koncertek).
• 110 dB: Azonnali halláskárosodás kockázata (pl. rockkoncertek, tűzijáték).

A fülhallgatók hosszabb idejű használata fülzúgást, fejfájást és ingerültséget is okozhat. Ennek az az oka, hogy ezek az eszközök intenzívebb hangrezgést hoznak létre a fül belsejében, ami túlterheli a hang érzékeléséért felelős szőrsejteket.

Inkább használatosak fülkagylóra helyezhető fejhallgatók. Azonban ezek egy óránál hosszabb folyamatos használata sem ajánlott, minden órában szünet tartandó. A hallgatás során pedig mindig elkerülendő a 60 decibel feletti hangerő.

A tisztítás

A fülben elhelyezkedő mirigyek által termelt cerumen megakadályozza, hogy víz, szennyeződés vagy idegen test kerüljön a hallójáratba.

A fültisztító pálcikák a fülbe bedugva sérüléseket okozhatnak, a váladékot pedig mélyebbre tömöríti, ezzel dugulást létrehozva, amely következtében fertőzések és dobhártya-perforáció kockázatát hordoz magában. Hallásunk minőségében időszakosan károsodás léphet fel. A legjobb megoldás, ha fürdés közben vízzel kizárólag a külső fület tisztítjuk.

Az időben felfedezett halláscsökkenés pedig sok esetben kezelhető, ami nagymértékben javítja a páciensek életminőségét és általános egészségét. Az orvos nemcsak azt ellenőrzi, hogy van-e probléma a hallással, hanem a fülek általános állapotát is megvizsgálja, és fel tudja fedezni a fertőzéseket, allergiát, gyulladásokat és az egyéb sérüléseket.

Az eszközök tudatos használatával, a helyes tisztítási szokásokkal, a hangerő és az expozíciós idő figyelemmel kísérésével, valamint a hangveszélyes helyek elkerülésével nagyban hozzájárulhatunk hallásunk megőrzéséhez. A fülünk védelme nem csak egyéni egészségünk, hanem közérzetünk szempontjából is elengedhetetlen.