Mi ez az új trend? Az élfestett könyvek nyomába eredtünk

Magazin 2024.11.08. Konda Nikolett

Egy könyvesboltba belépve nem lehet nem észrevenni, hogy mennyire népszerűek lettek az éldekorált könyvek az utóbbi időben. Honnan jön ez a trend, és merre tart?

Bár az utóbbi években kezdtek igazán népszerűvé válni az élfestett könyvek, az ötlet nem újkeletű, sőt! Már a 10. században gyakori volt a könyvek ilyesfajta dekorálása, persze akkor ez még inkább művészi, és nem marketingcélú funkciót töltött be, mint manapság. A könyvek előállítási árának folyamatos drágulása és az alternatívák (e-könyv; sőt illegálisan letöltött e-könyv, ami, ugye, semennyi profitot nem hoz) megjelenése óta a kiadók egyre nagyobb energiát fektetnek abba, hogy a vásárlók érdeklődését felkeltsék a papírkönyvek megvásárlása iránt. Míg korábban az “elegánsabb” kötésmódnak – aminek célja a szemet gyönyörködtetés és az ajándékozhatóság volt – a keménytáblás könyv számított, az ilyen könyvek gyártási költsége annyira magas lett, hogy az egyelőre ritkának és különlegesnek számító, de még mindig olcsóbb élfestés lett a preferált módszer a “szebb” könyvek gyártására. 

A professzionális élfestésen kívül sokan meglátták a lehetőséget a trendben, és hobbiként kezdtek el foglalkozni vele, díszesebbé téve már meglévő könyveiket. Az otthoni éldekorálással kapcsolatban már kisebb-nagyobb közösségek is formálódtak az interneten. Ez az egyszerű, önkifejezést segítő kreatív hobbi személyesebbé és egyedibbé teszi a kedvenc könyveinket.

A szórakoztató irodalom felemelkedése?

Egy könyvesboltba betérve egyértelművé válik, hogy az éldekorált könyvek többsége a fantasy vagy a romantikus szórakoztató irodalom kategóriából kerül ki, magasirodalmi regények között (egyelőre?) még ritka az ilyesmi. Ennek oka talán az, hogy a könnyed, szórakoztató regények eleve is a legelemibb ösztöneinkre hatnak: egy jó krimi-thriller vagy romantikus-erotikus könyv izgalomba hozza az olvasót, és a termék a saját egyszerű érzelmi reakciója lesz az irodalmi érték helyett. A szöveg rétegeinek megfejtésének izgalma helyett egy felszínesebb, érzelmibb alapú szórakozást kínálnak ezek a regények, így eléggé “on brand”, ha az olvasók emellett szép borítót, vizuális ingert is igényelnek. Különösen azért, mert ezek a könyvek gyorsan olvashatóak, így a folyamatosan növekvő árak miatt egyre több “pluszt” kell hozzáadniuk a kiadóknak a könyvekhez, hogy könyvtár vagy kölcsönkérés helyett az olvasók tényleg meg is akarják őket vásárolni.

Ez felvet néhány érdekes kérdést a szórakoztató irodalom – népszerű nevén ponyva – helyzetéről.  A könyvet mint kulturális információhordozót sokan magasabb rendűnek tartják, mint mondjuk a filmet, ezért többé-kevésbé tartja magát a közkeletű vélekedés, miszerint egy könnyed sztori szép borítóba csomagolva “rontja” az irodalom általános színvonalát. (Eközben egy hétköznapi filmrajongót ritkán látunk felháborodni amiatt, hogy a legújabb Marvel-film felhígítja a legnevesebb magaskulturális filmkészítők örökségét. Amikor pár éve maga Martin Scorsese szólalt fel emiatt, azt a vakmerő kijelentést téve, hogy a Marvel-filmek “nem is filmek”, az ő megjegyzését is kisebb botrány követte, pedig a rendező csak annyit kívánt mondani, hogy a hollywoodi blockbusterek nem vehetők egy kalap alá a szerzői filmekkel. Ez valószínűleg így van a könyvekkel is. Na de bírálható-e valaki csak azért, mert szabadidejében könnyed romantikus regényeket olvas?)

Nem kizárt, hogy a művészibb kidolgozású borítók és éldekorált könyvek növelni fogják a szórakoztató irodalom presztízsét azáltal, hogy többek figyelmét felkeltik a könyvek iránt. Azt, hogy ez üdvözlendő vagy sem, mindenki eldöntheti a saját nézetei szerint.

 

Források: