Sakk-matt, a vezérek meghaltak

Nemrégen Izrael vezetése a Hezbollah és Hamász vezetőjének halálát is magára vállalta. Sokan reménykednek, hogy ez fordulópont lehet a több, mint egy éve tartó izrael-palesztin háborúban. A válasz megtalálása érdekében sorra vesszük a két szervezet legjelentősebb tulajdonságait és pillanatait.

Hezbollah és a vezető halála 

A Hezbollah 1982-ben jött létre az izraeli megszállás ellen. Neve azt jelenti, hogy „Allah pártja”. A síta muszlim közösség, politikai és katonai befolyással is rendelkezik. Politikai szerepét tekintve igen jelentős, a libanoni parlamentben képviselőkkel rendelkezik. Az ország döntéshozatalának különlegessége, hogy vallási alapon osztják a helyeket, így a többi síta közösséggel kooperálnia szükségesek. Legmeghatározóbb szövetségese az Amal Mozgalom.

A sajtóhírekben, így itt is, a Hezbollah kifejezést leginkább a katonai egységre használjuk, amit az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetként tart számon. A fentebb említett izrael-libanoni háború, mely a Béke Galileában hadművelet nevet viseli azzal végződött, hogy Izrael beteljesítette célját és Dél -Libanont megszállás alatt tartotta, a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet (PFSZ) pedig elüldözte. 

Ezek után 2006-ban újabb konfliktus alakult ki a szomszédos országok között. A Hezbollah két izraeli katonát elrabolt, nyolcat pedig megölt, amit Izrael légicsapásokkal jutalmazott. A 34 napig tartó konfliktus nagyban hozzájárult a szervezet népszerűségének növekedéséhez, hiszen a többezer halott ellenére, az izraeli hadsereg nem tudta teljesen visszaszorítani őket. A Hezbollah tehát egy egész országgal fel tudta venni a versenyt. 

Libanon gazdasági helyzete a 15 éves polgárháború óta állandóan romlik, ennek következtében a rendszerben hitét vesztettek körében megfigyelhető a radikalizmusra való hajlam vallási hovatartozástól függetlenül, ami szintén a Hezbollah-nak kedvez. Ideológiájuk központjában az Izrael ellenességen kívül, az iszlám szocializmus, nyugat-ellenesség és antiszemitizmus figyelhető meg. Saját rádiója és tévécsatornája is van. Pénzügyi támogatást Irántól kap, mely a közös vallási vezetésre épül, illetve a közel-keleti befolyás fenntartására a támogató fél részéről. 

1992 óta Hasszán Naszrallah vezette a csoportot, aki minden terrorcselekmény ellenére, az egyik legismertebb személyisége volt az arab világnak. Az utóbbi években állítólag azért nem mutatkozott már nyilvánosan, mert tartott attól, hogy Izrael katonai egysége, az IDF meggyilkolja. Félelme szeptember végén valósággá vált, a 64 éves férfival egy Izrael általi légicsapás végzett. A Hezbollah a Hamász palesztin fegyveres csoportot is segítette kiképzésekkel és rakétákkal Irántól. A főtitkár halála után egy kiadott közleményben a következőt nyilatkozták: „A Hezbollah vezetősége ígéretet tesz (…) arra, hogy folytatja dzsihádját az ellenséggel, Izraellel való szembenállásban, Gáza és Palesztina támogatásában, valamint Libanon és annak szilárd és becsületes népének védelmében.”. Irán első alelnöke hasonló ígéretet tett, miszerint az eset „nem marad megtorlatlanul”.

Hamász és a vezető halála

A Hamász, eredeti nevén Harekat al-Muqawama al-Islamiya, a Hezbollah-hoz hasonlóan egy palesztin iszlamista szervezet. 1987-ben alapították az első izrael elleni palesztin felkelés során, a Muszlim Testvériség csoportból kiválva. Az alapító, Sheikh Ahmed Yassin célja egy olyan iszlám állam létrehozása, amely az egész történelmi Palesztinát és Izraelt is magába foglalja. 1988-ban kiadott chartájában kijelenti, hogy Izrael eltörlése a célja. A korábbiakban említett PFSZ-től az különbözteti meg, hogy dzsihádot, azaz harcos ellenállást alkalmaznak a békés politikai megoldások helyett. A gázai székhelyű, terrorszervezetként aposztrofált csoport 2006-ban választási győzelmet aratott, azonban 2007-ben a Hamász és az eddig hatalmon lévő Palesztin Hatóság hatalmi harca polgárháborúba torkollott. Ennek következtében az ország a mai napig két részre oszlik, a gázai övezet a Hamász, Ciszjordániát pedig a Fatah vezette párt uralja. 

Az Izraellel szembeni konfliktus nem újkeletű, 2008-2009-ig, 2012-ben, 2014-ben, 2021-ben is katonai akciók sora tarkította életüket. A jelenlegi konfliktus a két terület között 2023. október 7.-e óta tart. Jahja esz-Sinwar-t a legutóbbi vezetőt az IDF október elején megölte. A vezető feltehetően a háború kezdetét jelentő több ezer rakéta részvételével végrehajtott támadás egyik kitervelője volt. Joe Biden Izrael egyik legnagyobb támogatója így reagált a vezető halálára: „jó nap Izrael, az Egyesült Államok és a világ számára”.

A következő lépés

Miután Izrael két legnagyobb ellenfelének vezetőjét likvidálta, erőt statuált, megmutatta az IDF erejét és taktikai erényeit. Ettől függetlenül a háború ezzel nem zárult le. A Hezbollah és Hamász múltja és jelene mutat rá az okokra. 

A szervezetek ideológiája túlmutat a vezetők halálán. Támogatóik önként harcoltak eddig is, nem csak a vezető személye volt a meggyőző, hanem a csoport céljai és gondolatai. A vallási és etnikai konfliktusokkal átszőtt múlt azt bizonyítja, hogy ezeket az ellentéteket nem tudták se békésen rendezni, se harcok útján. A gyors „fejlődés” érdekében képesek mindeddiginél radikálisabb módszereket alkalmazni. Az elkezdett tervet akkor is végig viszik, ha emberek életébe kerül, legyen szó ártatlanok, tagok, vagy a vezető haláláról. A mozgalmi jelleg, az egyén önfeláldozása a csoport érdekében, a tömegpszichózis mind megfigyelhető jelenség, ami előre viszi a szervezeteket a céljaik elérése végett. A cél számukra adott: Izraelt meg kell semmisíteni. Ez egy olyan életstílus, ami eddig is meghatározta őket.

Egy másik ok lehet a háború folytatására a bosszú. Azoknak a csoportoknak, akik nem riadnak vissza az öngyilkos merényletektől, tömeggyilkosságoktól, civilek elleni rakétatámadásoktól valószínűsíthető, hogy a vezetőjük iránti hűségtől és tisztelettől vezérelve, ezt a továbbiakban is folytatni fogják. A fentiekben látott nyilatkozatok is ezt bizonyítják. Ezenkívül a bosszút a múlt fegyveres konfliktusai és megoldatlan problémái is táplálják.

A szervezeti struktúrának köszönhetően a vezér halála nem okoz bénulást. Decentralizáció és komplex felépítés jellemző. 

Az utolsó és egyik legfontosabb ok a külső behatás. Az izrael-palesztin összecsapás nagyban befolyásolja a globális politikát. Izrael az USA, a Hamász pedig Irán és a libanoni Hezbollah támogatását élvezi. Az ő segítségnyújtásuk a vezető halála után is érkezik, így megteremti a lehetőséget a folytatásra; illetve nyomást is gyakorol a háborús konfliktusban részt vevő felekre.