Helyzetjelentés a Fülöp-szigetekről

Álomszerűen kék víz, ami egybeolvad a smaragd zöld növényzettel, mosolygós helyiekkel kiegészülve — az útikönyvekbéli Fülöp-szigetek. A valóság viszont közel sem ennyire földön túli, ugyanis jelenleg a hektikus belpolitika és a kínai fenyegetettség sem engedi, hogy a helyiek hátradőljenek és élvezzék a paradicsomot. 

Harc a drogokkal

A Fülöp-szigeteken a helyiek milliói használnak drogot, többségében metamfetamint, vagy ahogy ők hívják, shabut. Ezt elégelte meg Rodrigo Duterte, korábbi elnök, aki még polgármesterként vette fel a harcot a dílerekkel, fogyasztókkal és bandákkal. Duterte korábban Davao városának első embere volt, ahol elmondása szerint sikeresen lépett fel a droghasználattal és -terjesztéssel szemben saját módszerét használva. Ezt az országos kampányában is előszeretettel hangoztatta, ami után 2016-ban megválasztották elnöknek. 

A módszer eredménye évekig tartó vérontás lett, aminek csak a rendőri feljegyzések alapján 6 000 áldozata volt. Civil jogvédő szervezetek becslése szerint nem kizárt, hogy ez a szám 30 000-re rúg. Miután a 2022-es választásokat elvesztette, nyomozás indult ellene az ügyben. Ez nem csak belföldön folyik, hanem a Nemzetközi Büntetőbíróság is vizsgálja Duterte felelősségét, méghozzá emberiség elleni bűntettként. 

A legutóbbi tárgyalásokra október végén került sor, ahol a volt elnök úgy nyilatkozott, hogy az országáért tette. Beszámolója szerint valóban tartott egy “halál osztagot”, ami 7 gengszterből állt. Elmondása alapján velük végeztette a piszkos munkát. Ugyanakkor a rendőröket is arra biztatta, hogy provokálják ki, hogy a bűnözők fegyvert rántsanak és egy egyből le lehessen őket lőni. Ezt illetően úgy nyilatkozott, hogy vállalja a felelősséget, szerinte ugyanis a rendőrök csak engedelmeskedtek neki. A módszer olyannyira nem működött, hogy leváltását követően az addig meghúzódó szervezetek visszatértek az utcákra.

Nem tudnak békésebb vizekre evezni

A belföldi viszontagságok mellett a Fülöp-szigeteknél egy kintről jövő fenyegetéssel is szembe kell nézni. Ez a fenyegetés pedig nem más, mint a szomszédságban lévő Kína. Utóbbi ugyanis a meghatározottnál kijjebb akarja tolni tengeri határait, az ott fekvő országok rovására. Az elképzelést 2016-ban az ENSZ is elutasította, de ez Kínát nem érdekli. A mostani felállás szerint a Dél-kínai-tenger mentén fekvő államokhoz a tengerből annyi rész tartozik, ami a part kibővítése 200 tengeri mérfölddel. Ezen a területen az adott tulajdonjoggal bíró ország szabadon végezhet kutatások, halászhat és bányászhat nyersanyagokat.

• Kína az egyértelmű elutasítás ellenére is ellenőrzése alatt tartja a sajátjának nyilvánított vizeket, közben pedig zavarva a joggal ott tartózkodó kutatókat, bányászokat. Nem csoda, hogy nem adják fel olyan könnyen. Hiszen az előzetes vizsgálatok szerint olajmezők és földgáz lelőhelyek húzódnak meg a mélyben, emellett pedig jelentős szállítási útvonalak is érintettek. Utóbbira jellemző, hogy a világ óceáni kereskedelmének harmadát bonyolítják ezen útvonalon. 

Peking a területfoglalás jeleként mesterséges szigeteket épít, amivel azonban már több korallzátonyt is elpusztított. Így tett a Second Thomas Shoal néven elhíresült zátonynál is, ahol egy negyed évszázada megfeneklett II. világháborús hajó is rostokol. A hajó jelenleg is katonai támaszpont, ahol folyamatosan személyzet tartózkodik. A kínai egységek viszont 3 éve akadályozzák, hogy a hajó legénységét megfelelően ellássák. Legutóbb júniusban törtek ki zavargások, aminek eredményeként egy fülöp-szigeteki matróz egy ujját elvesztette. Ezt követően a felek megegyeztek, hogy a térségben mellőzik az összecsapásokat.

A mostani elnök, ifj. Ferdinand Marcos sokkal kevésbé békülékeny, mint elődje. Hivatali ideje alatt megerősítette az amerikai szövetséget is. Ennek értelmében, ha valamelyik felet támadás éri, a másiknak kötelessége segíteni. Az USA mellett Japán és Ausztrália segítségét is kérte Marcos a béke megőrzésére. Ugyanakkor óvatosan kell lavíroznia, hiszen közben Kína az egyik legnagyobb kereskedelmi partnerük. 

A tengeri kakaskodáson kívül új fejlemények az amerikai elnökválasztás eredményének ismeretében sem várhatóak, hiszen Kínának sem érdeke, hogy magára haragítsa az Egyesült Államokat egy ilyen üggyel.