Béke vagy PR?

Közélet 2024.11.13. Farkas Jázmin

Idén a 105. Nobel-békedíjat osztották ki, melyet a Nihon Hidankyo japán civil szervezet kapott. 

Nobel-békedíj története

A Nobel-díj Alfred Bernhard Nobel nevéhez köthető, a tudományos világ legrangosabb elismeréseként van számontartva. Az díjat több kategóriában lehet megkapni, például fizika, kémia, irodalom, orvostudományi és a béke területén. A nyertes a Nobel-érme mellé egymillió dolláros jutalmat is kap. Érdekesség, hogy a Nobel-békedíj az egyetlen, ami nem Svédországhoz köthető, ugyanis a Norvég Nobel-bizottság dönt a kitüntetés sorsáról. A svéd vegyész és feltaláló, a díj alapítója élete során Svédország és Norvégia perszonálunióként létezett, így feltételezhető, hogy ez egy gesztus akart lenni a norvégoknak, akik egy vesztes függetlenségi háború után kényszerültek ebbe az alárendelt szerepbe. A díjat 1895-ben alapították, az első díjat azonban 1901-ben adták át. A díjat személyek és szervezetek is kaphatják. 

A kiválasztás

Az érmet egy öttagú testület ítéli oda, akiket a norvég parlament, az az a Storting választ ki hat évre. Manapság a csoport részét nem képezhetik aktív politikusok, ezt egy szabály írja elő, azonban visszavonultakat tartalmazhat. Az alábbi öt személy döntött a Nobel-békedíj odaítéléséről 2024-ben: Jørgen Watne Frydnes, Asle Toje, Anne Enger, Kristin Clemet és Gry Larsen. Az elnök Frydnes emberi jogi szakértő, a Norvég Helsinki Bizottság tanácsadója, 2011 és 2023 között az Utøya sziget rehabilitációját vezette, az azt ért terrortámadás után. Az alelnök, Toje európai biztonságpolitikára és geopolitikára specializálódott kutató, korábban a Nobel Intézet kutatási igazgatója volt. Ezen területek tükrében, talán nem olyan meglepő, hogy idén egy nukleáris támadások ellen létrejött szervezet nyerte a békedíjat. Azt, hogy ki(k) jelölte a Nihon Hidankyo-t nem lehet tudni, mivel az adatok még 50 évig titkosítva maradnak. A jelölők között lehetnek korábbi Nobel-díjasok, parlamentek és kormányok tagjai, nemzetközi jogvédő szervezetek és bizonyos egyetemek professzorai is.

Habár az elismerés odaítélése most nem járt nagyobb konfliktussal, ez nem mindig volt így. Henry Kissinger 1973-as díjazása során a bizottság annyira összeveszett, hogy ketten ki is léptek. A vietnámi háborúban betöltött szerepe a békeszerződés kialakításában sokak szerint nem hozott valódi békét, az Amerikai Egyesült Államok nem segítette elő tartósan a stabilitást a régióban. Figyelemre méltó, hogy a kitüntetésre jelölték Adolf Hitlert, Sztálint és Mussolinit is. Velük ellentétben Aung San Suu Kyi, meg is kapta a díjat, viszont rohingja népirtással kapcsolatos tétlensége miatt sokan elítélték. Hasonlóan járt Barack Obama is, aki kritikusai szerint túl hamar kapta meg az elismerést az afgán és iraki helyzetben való részvételért, mivel az amerikai katonai műveletek az után is folytatódtak. Christopher Hitchens brit-amerikai író, erről így nyilatkozott: “…mintha Oscart adnánk valakinek abban a reményben, hogy majd készít egy jó filmet.”, ezzel próbált rávilágítani arra, hogy a díj szerinte, bizonyos esetekben, mint ebben is, inkább ösztönzés volt, mint az elért célokra alapozott döntés.

A Nobel-érem potenciális nyerteseit három kritérium alapján vizsgálják, melyet maga Nobel határozott meg: népek közötti testvériségre törekvés, az országok haderejének csökkentése és a békekongresszusok rendezése érdekében végzett cselekedetek. 

Nihon Hidankyo jelentősége

1945. augusztus 6-án és 9-én az USA ledobta Little Boy és Fat Man elnevezésű atombombáit Hirosimára és Nagaszakira. Ennek következményeképpen a robbanás és az égési, valamint sugárzási sérülésekben körülbelül 240 ezer ember halt meg. Az azonnali pusztítás mellett a túlélők körében egészségkárosodás is megfigyelhető (volt), hiszen a sugárzás a DNS-t is megváltoztatja, a rákos megbetegedések és születési rendellenességek száma nőtt. Emellett a talaj, víz és az élelmiszerek is szennyeződhettek, amelyek évszázadokig is a környezetben maradhattak. Egyes kutatók szerint egy globális nukleáris katasztrófa éghajlati változást is hozhat.

A szervezet 1956-ban alakult a Japán A-és H-bombák Elszenvedőinek Konföderációjaként. A civil szervezet olyan túlélők általi vallomásokat gyűjtött, melyek bizonyítják az utólagos fizikai és mentális behatást is. Ezeket a történeteket megosztva kampányolnak, empátiát és megértést keresve a társadalomban, békekonferenciákon vagy akár manapság az ország vezetőiben, amikor aktuálpolitikai kérdésként újra felmerül az atomfegyver-használat. “Már mintegy 80 év eltelt azóta, hogy nukleáris fegyvert vetettek be háborúban. Ezért is aggasztó, hogy ezt a tabut, amire azt hittük, hogy tényleg tabu, ma újra feszegetik”-fogalmazott a Nobel-bizottság szóvivője a győztes bejelentésekor. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a technikai fejlődésnek köszönhetően a nukleáris fegyverek sokkal nagyobb pusztítást lennének képesek végrehajtani. 

Az orosz-ukrán és az izraeli-palesztin harcok folyamán a fegyverkezés és a globális politikai befolyás hatalmas szerepet kap. A Stockholmi Békekutató Intézet szerint jelenlegi kilenc nagyhatalomnak vannak atomfegyverei, köztük van Oroszország és Izrael is. Vlagyimir V. Putyin, Oroszország elnöke még az orosz nukleáris doktrínát is átfogalmazta az ukrán invázió kezdete óta, így az ország már akkor is bevethet nukleáris fegyvert, ha egy atomhatalom által támogatott, de fegyverrel nem rendelkező (jelen esetben Ukrajna) ország támadja. Éppen emiatt követi hatalmas figyelemmel mindenki az ukránok azon műveleteit, amelyek orosz területen zajlanak. Becslések szerint kb. tizenkétezer nukleáris robbanófej van a világon szétszórva, ennek nagyrésze készenlétben van.

Mindezek tudatában a Nobel-békedíj 2024-es nyertesének megválasztása összhangban áll a világpolitika történéseivel. A szervezet decemberben Oslo-ban fogja átvenni a díjat és a velejáró pénzjutalmat is.