Közeleg a tél – Biatlon

Az ablak túloldalán sárguló falevelek sok más mellett azt is jelzik, hogy már csak néhányat kell aludni a téli sportágak világkupasorozatának rajtjáig. Három részes cikksorozatunkban beharangozzuk a legfontosabb téli sportágakat, hogy kicsit kellemesebbé tegyük a jó idő iránti sóvárgást.

Megállítja-e valaki a norvégokat?

Mióta Martin Fourcade visszavonult, a sikerkovács Siegfried Mazet pedig a norvégok szövetségi kapitánya lett a férfi mezőnyben egy soha korábban nem látott dominancia vette kezdetét. Mindez kétségtelenül a tavalyi szezon során csúcsosodott ki, mikor a skandináv ország sportolói az összetett világkupa első öt helyét kisajátították, a 21 világkupaversenyből 15-öt megnyertek és a februári világbajnokság összes egyéni aranyérmét behúzták. Egy ilyen parádés szezon után nehéz azt látni, hogy egyetlen nyár alatt a norvégok hirtelen a vert mezőnybe kerülnének, így az idei világkupaszezon előtt inkább az lehet a nagy kérdés, hogy házon belül bárki meg tudja-e szorítani azt a Johannes Boe-t, aki kiemelkedő futóteljesítményével még akkor is a legjobbak között tud zárni, ha a lőtéren elsősorban a helyi vadállományt veszélyezteti. A norvég férfi biatlonosok esetében nem csak arról van szó, hogy a Boe féle világklasszisok egyedül dominálnák a sportágat, ugyanis tavaly összesen 8 biatlonosuk állhatott dobogóra, ami egészen elképesztő szám, különösen úgy, hogy egy-egy versenyen nemzetenként maximum 6 versenyző állhat rajthoz. Mindezek ellenére a lövészetből fakadó bizonytalanság miatt bármelyik versenyen borsot lehet törni az orruk alá és sok versenyző hisz benne, hogy idén eljöhet az ő pillanata. Az egész szezonra nézve hárman, Samuelsson, Fillon Maillet és Jacquelin nőhetnek fel a norvégokhoz. Mindhárman többszörös világkupagyőztesek és világbajnoki dobogósok, ám mindannyiuk túl van már egy-két rosszabbul sikerült esztendőn. Ami a rekordokat illeti, Johannes Boe 10 világkupagyőzelemre van a legendás Ole-Einar Bjoerndalen 95 győzelmétől, így extrém esetben még az is előfordulhat, hogy a szezon vége felé ebben a mutatóban felülmúlja a sportág legnagyobb legendáját.

Változatlan mezőny, új lehetőségek

Minden szempontból izgalmasabban alakult a női biatlonosok tavalyi idénye, ahol az utolsó versenyhétvége előtt még négyen is reálisan megnyerhették volna az összetett világkupát. Közülük a legnagyobb szenzációt kétségtelenül Justine Braisaz-Bouchet jelentette, aki 10 hónappal első gyermeke születését követően vágott neki a szezonnak és szerzett több győzelmet, mint pályafutása korábbi szakaszában összesen. Ha sikerül stabilizálnia jó formáját, akkor idén ő lehet az a versenyző, akit le kell majd győzni, mert ahogyan azt tavaly már megtapasztalhatták az ellenfelek, egy jó formában lévő Braisaz szinte verhetetlen. Azért a tavalyi sárga trikós Lisa Vittozzit sem kell félteni. Az olasz azok után ért fel a csúcsra, hogy három évvel ezelőtt még a visszavonulás is megfordult a fejében a drasztikusan visszaesett teljesítménye miatt. Egészen elképesztő, hogy a még mindig csak 25 éves Elvira Oeberg már a negyedik szezonjának vághat neki úgy, hogy a nemzetközi sajtó az összetett világkupa egyik legnagyobb esélyeseként kezeli. Persze nem is kell évtizedes tapasztalattal rendelkező szakértőnek lenni ahhoz, hogy az ember tisztában legyen egy ennyire jó futóteljesítménnyel megáldott versenyző lehetőségeivel. A probléma csupán annyi, hogy a svéd lőtéren mutatott teljesítménye továbbra is roppant kiszámíthatatlan. Ha mindezt nem sikerül a szakmai stábbal orvosolniuk, akkor félő, hogy Oeberg megragad az örök ígéretek között. A szurkolók legnagyobb örömére az előző szezon után alig néhány biatlonos döntött a visszavonulás mellett. Közülük a legnagyobb név az olimpiai – és világbajnok Anais Bescond, aki egy pillanatra sem távolodott el a sportágtól, ugyanis a hírek szerint a francia para-biatlon válogatott új lövőedzője lett. Három évvel visszavonulását követően a csehek legsikeresebb férfi biatlonosa, Ondrej Morvec is edzőnek állt, akinek eltökélt szándéka, hogy trénerként a sajátjánál is nagyobb sikerekhez tudja segíteni honfitársait.