A bitcoin erősödik, a forint kevésbé
Közélet
Az amerikai elnökválasztás közeledte és kimenetele komoly hatást gyakorolt a valutaárfolyamok alakulására, köztük különösen a bitcoinra és a minket érintő forint árfolyamára. Míg előbbi kilőtt egy várható kedvezőbb politikai közeg lehetősége hallatán, addig utóbbi sosem látott mélységekbe zuhant.
Továbbra is megéri majd bányászni
A kriptovaluták piaci értéke nagy kilengéseket mutat általában, mivel nem egy jól beszabályozott fizetőeszközről van szó. Elég csak arra gondolni, hogy Elon Musk egy-egy nyilatkozata is mekkora hatással szokott lenni az árfolyam alakulására. Hasonlóan most az amerikai elnökválasztás is nagyban beleszólt a kriptovaluták értékébe, amik közül is a legszembetűnőbb a bitcoin volt. Kamala Harris megválasztása esetén az elemzők az árfolyam kis mértékű visszaesését jósolták, Trump esetén viszont pont az ellenkezőjét és igazuk is lett. A bitcoin dollárra számolt értéke a választás hetében új rekordot ért el, mikor átszakította a 79 000-es határt. Ezt követte két másik népszerű kriptovaluta, az Ethereum és a Solana is. Az év végére pedig James Butterfill, a CoinShares vezető elemzője az egyenként 100 000 dollárt érő bitcoint sem zárja ki. Emellett a kripo piaci részvények is lekörözték a részvénypiac többi szegmensét: a Coinbase 17%-ot ugrott, a kripto kereskedelemmel foglalkozó Robinhood Marktes 12%-ot, a saját bevallása szerint a bitcoin legnagyobb vállalati tulajdonosaként számontartott MicroStrategy pedig 10%-ot.
Az optimizmus és az árfolyam meredek emelkedése a Trump-adminisztráció alatt várható pro-kripto nézeteknek köszönhető, amit a választási kampány alatt elhangzott ígéretek alapoztak meg. A pénzügyi világ úgy számol, hogy ez az emelkedés inkább csak rövidtávon biztos, a közép- és hosszútávú árfolyam alakulása majd akkor lesz garantálható, ha Trump valóban betartja a kampányában elhangzott ígéreteit. Egyelőre csak az van biztosítéknak, hogy a régi-új elnök az országjárásának támogatásához elfogadott kriptovalutát is. Illetve a piac számára az is pozitív, hogy Trump még júliusban részt vett egy bitcoin témájú konferencián is.
A kampányában a korábbi elnök azt ígérte, hogy hivatali ideje alatt az Egyesült Államokat a világ kripto fővárosává teszi majd. Ezt főként azzal kívánja majd elérni, hogy megszünteti a szabályozási terheket, ami az árfolyam további növekedéséhez vezethet. Ennek egyik lényeges eleme, amit Trump előszeretettel hangoztatott is, Gary Gensler, az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet elnökének leváltása. Genslernek ugyanis hivatali ideje alatt több mint 100 intézkedése volt a kripto cégek ellen. Továbbá a volt elnök bitcoin-tartalék létrehozását tervezi, amit pénzügyi bűnözőktől lefoglalt digitális valutákból kíván megvalósítani. A kedvező piaci és gazdasági környezet megteremtésén túl célja, hogy a tényleges bányászatot is fellendítse.
Trump előző elnöksége alatt a bitcoin két csúcsot is megélt, bár azok gyengébb dollár mellett következtek be. A mostani robbanásszerű emelkedésre az elnökválasztás eredménye mellett hatással volt a kamatlábak csökkenése, a munkaerőpiac erősödése és a recessziós elkerülése is.
Ismét 400 forint felett az euró
Az amerikai elnökválasztás hatása a magyar fizetőeszközt sem kerülte el, csak pont ellenkezőleg hatott rá, mint a bitcoinra. A dollár november első hetében erősödött, amivel együtt járt a régiós devizák esése, köztük a forint 3%-os hanyatlást mutatott. Ez az erősödés rendszerint azzal jár, hogy a befektetők kiveszik a pénzüket a feltörekvő piacokról. Így lehet az, hogy az elnökválasztás után a forint elérte a 412-es eurót és a 385-ös dollárt. Az euró árfolyamot tekintve ez 5%-os gyengülés a szeptemberi 393 forint körüli értékhez képest.
Ugyanakkor az euró is gyengülést mutatott a dollárral szemben. Ennek oka, hogy Trump az európai export termékekre extra vámok bevezetésével fenyegetett. Megválasztásával pedig könnyen realitássá is válhat ez az ígéret, ami egész Európa potenciális gazdasági teljesítményét is csökkentheti. A német gazdaság alakulása nagyban befolyásolja a magyar viszonyokat, hiszen az jelentősen támaszkodik a külföldi autóiparra. Ha tehát a német gazdaság romlásnak indul, ez majd a magyar piacon is meg fog mutatkozni.
A forintgyengülés fő oka a nemzetközi hatásokra vezethető vissza, azonban nem lehet elmenni a magyar gazdaság saját problémái mellett sem. A régiós devizákhoz képest a forintot jobban szétszedték a befektetők, az a szomszédos valuták romlásához viszonyítva is jelentős. Ez részben köszönhető a magyar gazdaság zsugorodásának, ugyanis a harmadik negyedéves GDP csökkenést mutatott. Valamint annak, hogy a befektetők már elkönyvelték, hogy nem fognak EU-s pénzek érkezni az országba. A mostani 6,5%-os alapkamat pedig nem véd meg az árfolyam ingadozásától. A külföldi megítélésünknek köszönhetően a forint már a néha-néha megjelenő jó hírekre sem mutat olyan erősödést, mint amilyen mértékben a rosszak esetén csökken. Ezzel az egyet előre, kettőt hátra tendenciával a szakértők 2025-re nem zárják ki az 500 forintos euró lehetőségét sem.