Közeleg a tél – sífutás & síugrás

Az ablak túloldalán sárguló falevelek sok más mellett azt is jelzik, hogy már csak néhányat kell aludni a téli sportágak világkupasorozatának rajtjáig. Három részes cikksorozatunkban beharangozzuk a legfontosabb téli sportágakat, hogy kicsit kellemesebbé tegyük a jó idő iránti sóvárgást.

Egy legenda visszatérése

A nyári szünet legfontosabb híre kétségtelenül az orosz és fehérorosz sportolók eltiltásának meghosszabbítása volt. A férfiak mezőnyében az orosz sífutók számítanak második erőnek a norvégok mögött, így óriási meglepetés lenne, ha az elmúlt két esztendőhöz hasonlóan nem norvég dominanciát látnánk a versenyek döntő többségén. Ami az összetett világkupát illeti, a szakértők és a fogadóirodák szerint is Johannes-Hoesflot Klaebo a toronymagas favorit, aki a tavalyi szezont úgy fejezte be, hogy az utolsó 9 versenyből 8-at megnyert. Hogy mindez nem ért újabb sárga trikót, az a szezon elején összeszedett influenzának köszönhető, ami miatt minden idők legjobb sífutója több mint egy hónapig kénytelen volt TV-n keresztül követi a világkupa eseményeit. Lehetséges kihívóit szinte kizárólag honfitársai között érdemes keresni, ám ők is elsősorban abban bízhatnak, hogy egy-egy versenyen el tudják kapni Klaebot. A februári, trondheimi világbajnokság mindenki számára az év legfontosabb versenye lesz, ahol a hazai pályán szereplő norvégok tarolásra, Klaebo pedig első távolsági versenyen szerzett aranyérmére hajt majd. Előzetesen a női versenyek ennél egy fokkal nemzetközibbnek ígérkeznek. Csapatszinten a svédek kimagaslani látszanak, ám már tavaly is bebizonyosodott, hogy ez nem minden esetben elég a legfontosabb versenyek megnyeréséhez. Tavaly a legendás osloi 50 kilométeres verseny volt az egyetlen kimagasló győzelme a válogatottnak. Az összetett világkupát egy hajszállal, de az amerikai Jessica Digginsnek sikerült megnyernie, míg a most már közel 2 évtizedes múltra visszatekintő Tour de Ski-n teljesen leszerepeltek és még a dobogóra sem sikerült felállniuk. Akár az összetett világkupa szempontjából is kulcsfontosságú lehet, hogy milyen formában kezdi a szezont a németek két kiváló sífutónője, Katharina Hennig és Victoria Carl. Az évezredforduló környékén még megkerülhetetlen német sífutás sokat veszített régi fényéből, tavaly azonban Carl és Hennig is megmutatta, hogy itt az ideje ismét az esélyesek között számontartani őket. Szerencsés helyzetben vannak a téli sportok rajongói, ugyanis sífutásban is örülhetnek egy korábbi legenda visszatérésének. Therese Johaug – minden idők egyik legjobb távolsági sífutónője – augusztus elején jelentette be, hogy két évnyi távollét után egy hazai pályán szerzett VB arany reményében visszatér a versenyzéshez. A 36 éves, újdonsült kismama érkezésére óriási szüksége volt a norvég női válogatottnak, akik a Bjoergen és Johaug fémjelezte aranygenerációjuk visszavonulása óta nem igazán találták meg az utánpótlást.

Bátrak figyelem!

Kevés egyéni sportág létezik, ahol nehezebb nagy valószínűséggel bekövetkező jóslásokba bocsátkozni, mint síugrásban. A végletekig kimért mozgássorozaton alapuló sportágban nem ritka, hogy egy-egy világsztár évekre beleszürkül a mezőnybe, mert egész egyszerűen kikerül abból a bizonyos flowból és képtelen újra összerakni a mozgását. Az elmúlt 10 év összetett világkupa győztesei közül többen, például Peter Prevc és Halvor-Egner Granerud is hosszú évekig küzdött ezzel. Ilyen esetben az sem biztos, hogy az illető bármikor visszatalál még a legjobb formájához, azonban épp ez az, ami kiszámíthatatlanná és változatossá teszi a sportágat. Minden évben bebizonyosodik, hogy a szeptember végéig tartó nyári grand prix sorozatból nem sok következtetést lehet levonni, idén viszont talán el lehet könyvelni, hogy Stefan Kraft – az összetett világkupa címvédője – jó formában van, így mindenképp az új szezon legnagyobb esélyeseinek egyikeként kell róla beszélni. Az olimpiai ciklus kellős közepén általában kevés nagy név dönt a visszavonulás mellett, tavasszal azonban a férfi és a női mezőny egy-egy kiemelkedő alakja is búcsút intett a sportágnak. Peter Prevc, a szlovének olimpiai bajnok, négysáncverseny győztes és összetett világkupa győztes síugrója 14 év után fejezte be, a hasonló eredménysorral büszkélkedhető Maren Lundy pedig 17 év után akasztotta szögre a sisakot.