Önmagammal az oltár előtt: A szologámia forradalma

Magazin 2024.11.27. frissítve Gyenes Gréta

A párkeresés nem egyszerű feladat. Olyan nehéz, hogy sokan akár már reménytelennek is érezhetjük helyzetünket, és úgy véljük, már sosem lesz esküvőnk. Ilyenkor felmerülhet bennünk a kérdés: Vajon köthetek házasságot saját magammal? Ha igen, akkor hol törvényes ez, hogyan zajlik, és valóban megváltoztatja-e az egyén énképét és romantikus kapcsolatait? Illetve az is felmerülhet, hogy szükség esetén elválhatok-e magamtól? Cikkünk során egy különleges jelenség nyomába eredünk, amely átírja, amit a házasságról gondoltunk.

Mi is az a szologámia?

A szologámia, más néven önházasság, egy olyan szimbolikus elköteleződési forma, amelyben egy személy saját magával köt házasságot. Ezt a gesztust jogilag nem ismerik el, inkább elsősorban személyes és érzelmi jelentőséggel bír. Az önházasságot választók számára ez a lépés az önállóság, az önszeretet és az önbecsülés megerősítésének egyedi módja. Az ötletet gyakran társítják azokkal a társadalmi változásokkal, amelyek az individualizmus és az egyéni szabadság értékeit hangsúlyozzák. Így az önházasság különösen népszerűvé vált a modern társadalomban, ahol az emberek egyre inkább felismerik, hogy a boldogság és az önmegvalósítás nem kizárólag romantikus kapcsolatokon keresztül érhető el. A szologámia mögött álló gondolat arra ösztönzi az egyéneket, hogy erősítsék meg önmagukkal való kapcsolatukat, és ünnepeljék saját értéküket. Bár egyesek ezt a gyakorlatot szokatlannak vagy furcsának találják.

Hogyan néznek ki ezek a ceremóniák?

A szologámia szertartásai gyakran a hagyományos esküvők elemeit veszik alapul, ugyanakkor rendkívül személyre szabottak. Az események tartalmazhatnak fogadalomtételt, gyűrűcserét és ünnepi öltözetet. Japánban például népszerűek az olyan szolgáltatások, amelyek fotózást, esküvői ruhát és ceremóniaszervezést kínálnak önálló személyek számára. Az Egyesült Államokban egyre többen tartanak önházassági ceremóniát nagyobb közösségi eseményként, barátok és családtagok jelenlétében, de sokan választják az intimebb, magánjellegű szertartásokat is. Az önházasság szimbolikája rendkívül sokrétű: az esemény célja nemcsak az önszeretet és a személyes függetlenség hangsúlyozása, hanem annak az üzenetnek a közvetítése is, hogy az egyén elköteleződhet saját boldogsága mellett mások jóváhagyása nélkül.

Mik a törvényi keretek?

A szologámia jelenleg nem rendelkezik jogi státusszal egyik országban sem, ami azt jelenti, hogy az önházasság nem jár együtt jogi előnyökkel, például adókedvezményekkel vagy öröklési jogokkal. Az ilyen ceremóniák teljes mértékben személyes döntésen alapulnak, és nem igényelnek hivatalos elismerést. Japánban külön szolgáltatók specializálódtak az önházasságok lebonyolítására, különösen a nők körében, akik ezzel ünneplik függetlenségüket a társadalmi normák szorításában. Az Egyesült Államokban is növekszik a szologámia népszerűsége, főként azok között, akik alternatív életmódokat keresnek, vagy szeretnék megkérdőjelezni a hagyományos házassági normákat. Azonban jelenleg kevés esély van arra, hogy a szologámia jogi elismerést fog kapni. A társadalmi elfogadottság jelenlegi állása azt mutatja, hogy a gyakorlat szimbolikus és kulturális szinten marad jelentős.

Ez csak a valódi szerelem megtalálását megelőző dolog?

Mivel a szologámia nem jár jogi kötelezettségekkel, hivatalos értelemben “válásra” sincs szükség. Azok, akik úgy érzik, hogy már nincs szükségük erre a kapcsolati szimbólumra, egyszerűen elengedhetik önházasságot, akár egy új életszakasz kezdetén, akár akkor, amikor belépnek egy romantikus kapcsolatba. A szologámia tehát nem feltétlenül egy átmeneti állapot, vagy a “valódi” szerelem megtalálását megelőző lépés. Sok esetben inkább azt tükrözi, hogy az egyén készen áll saját boldogsága és teljes életének megteremtésére egyedül is. Ugyanakkor az önházasság nem zárja ki egy későbbi romantikus kapcsolat lehetőségét. Éppen ellenkezőleg. Az önmagunkkal való elköteleződés sokak szerint segít egészségesebb kapcsolatokat kialakítani másokkal. Az önházasság tehát nem helyettesíti a hagyományos házasságot, hanem kiegészíti azt egy újfajta perspektívával.

Mit mondanak a kritikusok?

A szologámia megosztó téma, amely különböző véleményeket vált ki. A kritikusok gyakran azzal érvelnek, hogy az önházasság a modern társadalom individualizmusának és önközpontúságának szélsőséges megnyilvánulása, amely távolabb vihet az emberi kapcsolatoktól és a közösségi értékektől. Egyesek szerint a szologámia csupán figyelemfelkeltés vagy divathullám, amely nem hordoz mélyebb jelentést. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy az önházasság üzenete inkább szimbolikus, mintsem gyakorlati. Az ellentétes vélemények ellenére a szologámia egyre növekvő népszerűsége azt jelzi, hogy az emberek készek újraértelmezni a kapcsolatokról és az elköteleződésről alkotott hagyományos elképzeléseket.

 

Egyesek tárgyakkal is házasodnak?

Linda Ducharme “férje” neve Bruce, és ő egy óriáskerék. Ducharme először 1982-ben találkozott Bruce-szal egy vidámparkban, és 30 éven át “randizott” vele, mielőtt 2012-ben esküt tett volna, hogy szeretni, tisztelni és követni fogja a 21 méter magas szerkezetet. Elkötelezettsége vitathatatlan: Bruce súlyos sérüléseket szenvedett egy 1986-os viharban, amely miatt ki kellett vonni a forgalomból. Ducharme átvette a szerkezet maradványait, és közel 100 000 dollárt költött “élete szerelmének” helyreállítására. Szerinte a kapcsolatuk nem különbözik más házaspárokétól: időt töltenek együtt, sőt, gyertyafényes vacsorákat is rendeznek. Bruce azonban nem Ducharme első szokatlan társa: korábban egy repülőgéppel és egy vonattal is “járt”.

2012 januárjában egy seattle-i nő, Babylonia Aivaz, egy 107 éves “feleséggel” kötött házasságot egy szertartás keretében, amely közvetlenül az idős “menyasszony” tervezett “halála” előtt zajlott. Aivaz egy Seattle-i raktárépületet vett feleségül, egy körülbelül 50 fős közönség előtt. Aivaz az eseményt “meleg házasságnak” nevezte, mivel az épületet nőneműnek tartotta. Ez azonban kritikát váltott ki, különösen azoktól, akik attól tartottak, hogy az esemény negatív hatással lesz a házassági egyenlőség mozgalmára.

Chang His-hsum első felesége, Tsai, öngyilkosságot követett el, miután Chang családja ellenezte a házasságukat. A tragédia után Chang újraházasodott, de tudta, hogy első felesége lelke nem találhatott nyugalmat. 1999-ben, húsz évvel Tsai halála után Chang egy Barbie babával kötött házasságot, hogy békét hozzon az első felesége szellemének. Az esküvőt Chang buddhista templomában tartották. A Barbie baba menyasszonyi ruhát és egy arany nyakláncot viselt, amely korábban Tsai-é volt. A hölgy hozományának része volt egy piros Mercedes is, amelynek papírmodelljét elégették a ceremónián, hogy Tsai a túlvilágon is használhassa azt. Ezúttal Chang családja is áldását adta a házasságra, és bocsánatot kértek korábbi ellenállásukért. 

 

Források: