Brest – az ismeretlen kiscsapat a BL nagyágyúi között

Túlvagyunk az idén debütáló Bajnokok Ligája alapszakaszának felén. Négy játéknapot követően már kezd körvonalazódni, hogy mely csapatok lehetnek reálisan harcban a biztos nyolcaddöntőt érő első 8 hely valamelyikére. Közülük a legnagyobb meglepetést kétségtelenül a francia Brest csapata jelenti, akiket mindezidáig talán csak a legvérmesebb rajongók ismertek igazán.

Hányattatott múlt

1950-es megalapítása óta a csapat többször is végigjárta a francia labdarúgás különböző osztályait. 1970-re elérte az akkor még ’Second Division’ néven futó másodosztályt, majd 1979-ben története során először feljutott a francia első osztályba. A Bretagne nyugati szélén elhelyezkedő város labdarúgócsapatának a mostani sikerszériájáig az 1980-as években véghez vitt, stabil első ligás szereplése volt a kiemelkedő időszaka, és a tavalyi bajnoki szezonban megszerzett harmadik helyig a legjobb szereplésük is abból az időből származott. Akkoriban a csapat annak köszönhette stabil első osztályú szereplését, hogy dél-amerikai sztárok tucatjait igazolták le. A problémák akkor kezdődtek, mikor az akkori elnök és vezetőedző között visszafordíthatatlanul megromlott a viszony. Mindez utóbbi lemondásához, majd nem sokkal később a főszponzor távozásához vezetett. A pénz és a sikerkovács edző távozása néhány év alatt az amatőr ligába juttatta a klubot, ami ezzel 1991-ben gyakorlatilag ugyanott tartott, mint négy évtizeddel korábbi megalapításakor. A teljes újraszervezést követően 2004-re – egy bizonyos Frank Ribéryvel a csapatban – érték el újra Ligue 2-t, hogy aztán 2010 tavaszán, 19 évvel legutóbbi regnálásuk után újra francia első osztályú csapatnak mondhassák magukat. A 2010-es évek gyakorlatilag végig arról szóltak, hogy a klub a Ligue 1 és Ligue 2 között lavírozott és bár 2019 óta megszakítás nélkül az első osztályban szerepelnek, a tavalyi harmadik helyet megelőzően mindig az alsóházi csapatok közé tartoztak.

Kis pénz, nagy foci…

A pénz uralta labdarúgás nem az a sportág, ahol helyük van a tündérmeséknek. Szerencsére nem mindig ugyanazok a csapatok nyernek, az viszont tagadhatatlan, hogy a nemzetközi porondon induló csapatok – különösen a legerősebb bajnokságokból – évről-évre ugyanazon klubok közül kerülnek ki. Ezen a paradigmán változtatott tavaly a Brest, akik történelmük során először léphettek ki a nemzetközi porondra úgy, hogy a francia első osztályban szereplő 18 csapat közül nekik volt az egyik legkisebb költségvetésük. Mikor a 2015-16-os szezon előtt a csapat korábbi játékosa Gregory Lorenzi elfogadta a sportigazgatói pozíciót, a keretben mindössze 8 játékos volt, nem volt edző és nem volt edzőpályájuk sem. A türelem azonban kifizetődött. Azzal, hogy a tavalyi szezonnak is egyetlen céllal, a Ligue 1-ben való bennmaradással vágtak neki, a szezon végén elért harmadik hely sok játékos számára még mind a mai napig szinte felfoghatatlan. Ami még hihetetlenebbé teszi az egészet az az, hogy mindezt egy olyan vezetőedzővel vitte véghez a csapat, aki 2023 januári (félévvel az ominózus szezon kezdete előtti) kinevezése előtt 2012-ben ült legutóbb labdarúgócsapat kispadján. Akkor mégis hogyan fordulhatott elő, hogy egy esős, mindentől távol eső, komoly anyagi korlátokkal rendelkező város labdarúgócsapata az ismeretlenségből egészen az európai labdarúgás legmagasabb szintjére jutott? Úgy, hogy egész egyszerűen képtelenek voltak kikapni. A szezon közepe táján 13 mérkőzésen keresztül nem találtak legyőzőre, pedig olyan nagyágyúkkal is találkoztak mint a PSG, a Marseille vagy a Nice. Ez a sorozat a tabella 8. helyéről egészen a második pozícióig repítette őket, amit a Monaco előzését leszámítva sikerült is tartani olyan elképesztő mérkőzésekkel, mint a Rennes elleni 5-4-re megnyert derbi, ahol a 95.percben sikerült megszerezni a győztes találatot. Történjen bármi az idei szezonban, az már biztos, hogy a Brest örökre beírta magát minimum a francia labdarúgás történelmébe, a lehengerlő BL rajttal pedig megtették az első lépéseket, hogy az európai porondon is megtegyék mindezt. Ehhez azonban még rengeteg csatát kell sikeresen megvívniuk, ugyanis az eddig megszerzett 10 ponttal még a legjobb 24 közé kerülés sincs bebiztosítva és látva a csapat hátralévő ellenfeleit nem túlzás kijelenteni, hogy a feketeleves még csak most következik.