A műanyag palackok újrahasznosítása – Sokkal több, mint egy egyszerű környezetvédelmi lépés
BME körkép
Dr. Gere Dániel, a BME egyetemi adjunktusa és a GPK fenntarthatósági felelőse hangsúlyozza, hogy a gazdasági körforgás szempontjából is kulcsfontosságú a műanyagok újrahasznosítása. Ennek révén nemcsak a környezetünk terhelése csökken, hanem értékes erőforrásokat is visszanyerünk. Ahogy Magyarországon egyre elterjedtebbé válnak az újrahasznosítási rendszerek, úgy válik a fenntarthatóság mindennapjaink szerves részévé. Ezek az innovatív megoldások nem csak lokálisan, hanem globálisan is nagy hatással lehetnek a jövőre.
Az 50 Ft-os visszaváltási rendszernek milyen előnyei és hátrányai vannak?
Ha megkérdezzük a magyar lakosságot, akkor azt tapasztaljuk, hogy az embereknek a döntő többsége szelektíven gyűjti a hulladékot otthon. Ellenben, ha megnézzük a statisztikai adatokat, akkor azok már mást fognak mutatni. Az emberek szeretik környezettudatosabbnak feltüntetni magukat, mint amilyenek valójában. Azonban vannak EU-s szabályozások, amiknek most meg kell felelnünk: 2025-re az adott évben forgalomba hozott PET palackoknak legalább a 77%-át vissza kell gyűjteni, és erre egy jó módszer lehet a betétdíjas rendszer. Az 50 Ft már elég motiváló lehet az emberek számára, hogy visszavigyék a palackokat, és látszik a külföldi példákon is – Né-
metországban vagy Skandináviában – hogy 85-95% közötti a visszagyűjtési arány ennek köszönhetően. Ez lehet egy előny. A hátrány az az, hogy kezdő rendszerként az infrastruktúra még nem túl fejlett, például kevés automata áll rendelkezésre. Egyes falvakban, kisebb településeken, szegényebb régiókban ez probléma. Egyrészt egy nagy anyagi teher a vásárlókra nézve, másrészt pedig az is gond lehet, hogy hova vigyék vissza a palackokat. Ebben biztos, hogy lesz még javulás.
Mik a legnagyobb tévhitek a műanyag palackok újrahasznosításával kapcsolatban, amelyeket szeretne eloszlatni?
Szerintem az a legnagyobb probléma, hogy az emberek még mindig azt hiszik, hogy az összegyűjtött szelektív hulladékot összeöntik a kommunális hulladékkal, és együtt kerül el a lerakóba, pedig ez egyáltalán nem így van. Az újrahasznosított anyagokból tényleg hasznos termékeket lehet gyártani, akár élelmiszeripari termékeket is. A tévhitekkel kapcsolatban a bme.hu Fenntarthatóság oldalán elérhető egy részletesebb leírás is.
Mik a legnagyobb kihívások, amelyekkel szembesülünk a műanyag palackok újrahasznosítása során?
A különböző szennyező anyagok, adalékanyagok lehetnek problémásak. Ha megnézzük azt, hogy vidéken PET-palackot használnak a benzin, vagy a hígító tárolására, az nyilván megnehezíti az újrahasznosíthatóságot, de ugyanígy a Tetra Pakos doboz is problémás, ami egy többrétegű termék.
Milyen hatással van a műanyag palackok újrahasznosítása a globális helyzetre?
A műanyagoknak a döntő többségét a csomagolóipar dolgozza fel, tehát ha ezeket a termékeket összegyűjtjük és újrahasznosítjuk, akkor azzal egy jelentős javulást lehet elérni.
Hogyan látja a kupakok maradéktalan újrahasznosításának problémáját? Mennyire befolyásolja ez a palackok újrahasznosítási folyamatát?
Ez egy jó kérdés, mert ezzel kapcsolatban is sok tévhit kering a lakosság körében. Maga a folyamat úgy történik, hogy bedobjuk kupakostól, címkéstől az egész PET-palackot a szelektív hulladékgyűjtőbe, illetve most már az automatába. Ez elkerül egy újrahasznosítással foglalkozó céghez, majd kézzel kiválogatják a nem oda való hulladékot. Ezt követően az egészet ledarálják. Innen megy tovább a folyamat a melegvizes vegyszeres mosóhoz, ahol a ragasztós címke és a palack anyaga szétválik. A végső lépés egy hatalmas fürdőkádszerű úsztatómosóban zajlik, ahol sűrűség alapján szétválik a kupak, a címke és a palack. A kupak és a címke fel fog úszni a felszínre, a palack anyaga pedig le fog süllyedni a kád aljára, így könnyen szét lehet választani őket.
A mikroműanyagok problémája egyre fontosabbá válik. Milyen kapcsolatban állnak a műanyag palackokkal és mit tehetünk ellenük?
A mikroműanyagoknak két típusa van: elsődleges és másodlagos. Az elsődlegest gyakorlatilag mikroműanyagként gyártják, ilyeneket használnak kozmetikumokban is, például bőrradírokban, vagy tusfürdőkben, de a műfüves focipályákon is lehet velük találkozni. Ezekre EU-s szabályozás is van, hogy a mennyiségét csökkentsék, mivel kikerülhetnek a környezetbe, folyókba. A másodlagos mikroműanyagok esetében széttöredezik a műanyag a környezeti hatásoknak köszönhetően. Ezzel kapcsolatban elég sok kutatás zajlik, hogy hogyan lehet kiszűrni ezeket. Mindkétféle mikroműanyag- típust kimutatták már a hazai folyókban, tavakban és a csapvízben is.
Milyen szerepet játszik az oktatás a műanyaghulladék csökkentésében, és hogyan lehetne hatékonyabban bevonni a fiatalokat a témába?
Fel lehetne hívni a figyelmet a túlcsomagolás jelenségére. Mondok egy példát: a banánt ne csomagoljuk be műanyag zacskóba, mert a héja egy természetes csomagolóanyag. Vagy, ha veszünk egy ásványvizet, abba lehet többször is vizet tölteni, így nem kell fölöslegesen újabbat vásárolni. Érdemes a minimalizálásra törekedni. A másik szempont, hogy közérthetően mondjuk el a tényeket, és próbálják meg elérni a hétköznapi embereket is a kutatók, hogy ne a bulvársajtóból és a közösségi médiából tájékozódjanak. Emiatt nagyon jó kezdeményezésnek tartom a BME Gyerekegyetemet, illetve a Kutatók éjszakáját is. Én is szerveztem itt gyerekek számára olyan programot, amelynek az volt a lényege, hogy mindenki hozzon magával 10 db kupakot, és hasznosítsuk újra őket együtt. Végigmentünk az újrahasznosítási folyamaton, ledaráltuk őket, megnéztük hogyha együtt gyűjtik a PET-palackot és a kupakokat, azokat hogyan lehet szétválogatni, és utána milyen feldolgozógépekkel milyen terméket lehet belőle készíteni. Mi kanalakat csináltunk belőlük, amiket homokozóban tudnak használni, illetve pl. kakaópor adagolásra. Nagyon jó érzés volt hallania sok kérdéseiket!
Milyen innovatív technológiák állnak rendelkezésre a műanyag palackok újrahasznosításának javítására? Esetleg van-e olyan kutatása, amely már alkalmazható megoldásokat kínál?
Egyrészt vannak kutatások a válogatási módszerek fejlesztésére, hogy minél tisztább, minél homogénebb műanyagot nyerjünk ki, aminek sokkal könnyebb az újrahasznosítása. Továbbá az újrahasznosító berendezésekben megtalálható szűrőegységnek a fejlesztése is folyamatosan zajlik.
Milyen jövőbeli tervei vannak a kutatásával kapcsolatban, és milyen célokat szeretne elérni a műanyag-újrahasznosítás terén?
Együtt dolgozunk a Szerves Kémia és Technológia Tanszékkel és a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékkel, akikkel a Tisza-tavi PET-palackoknak az újrahasznosításával foglalkozunk. Azt kutatjuk, hogy azokat hogyan lehet visszaépíteni akár a palackgyártásba, akár bármilyen más célú termék gyártására, például műszaki célú termékek, tárolódobozok, vagy textilipari termékek esetében.