Innovatív klímavédelem: itthon is egyre népszerűbbek a Miyawaki-erdők

Technika 2024.12.06. Patczai Zsigmond

Hazánkban is hódítanak a Miyawaki-minierdők, melyek hatékony klímavédelmi módszernek bizonyulnak, élhetőbbé téve a nagyvárosokat ember és állat számára egyaránt.

Az utóbbi néhány évben már Magyarországon is a saját bőrünkön érezhetjük a klímaváltozás hatásait, főleg nyaranta. Még a mai egyetemisták gyerekkorában is eseménynek számított a 40°C-os hőmérséklet, és örültünk is neki, ha ez pont egybeesett a balatoni nyaralásunkkal. Ezzel szemben ma a nyári hónapokban mindennapos nyűg és komoly aggodalomra is ad okot a rendszeres kánikula. Egészségünk nem bírná, ha nem használnánk légkondicionálót – különösen a budapesti panelekben -, ugyanakkor mind a berendezések energiafogyasztása, mind az általuk kibocsátott, üvegházhatást fokozó vegyi anyagok rendkívül károsak a környezetre. Egyes becslések szerint 2050-re a háztartások kétharmadában lesz légkondicionáló, de minden jel arra utal, hogy ez sajnos nem fenntartható megoldás. A kánikula tüneti kezelése égető problémává nőtte ki magát, és a hőség szabályozásának egyik közismert módja az erdők telepítése. De hogyan oldható ez meg nagyvárosi környezetben?

Oázis a nagyvárosban

Az 1970-es évek óta létező Miyawaki-minierdő, melynek névadója és ötletgazdája Miyawaki Akira botanikus és ökológus (“a japánok Bálint gazdája”), hatékony eszközt ad akár kisebb városi közösségek kezébe is, hogy magukhoz ragadják az irányítást klímavédelmileg. Ezek a mindössze néhány tíz négyzetméternyi helyet foglaló kis erdők a telepítést követően nem évtizedek, hanem már néhány év múlva egészen erdőszerűek lesznek, és 2-3 év gondoskodást, időjárástól függő gyakoriságú öntözést követően teljesen önfenntartóvá válnak. Előnyük, hogy hely- és időtakarékosak, a “sima” erdőkhöz képest sokkal hatékonyabban alakíthatók ki hűvös oázisok a városi környezetben, melyek megfelelő gyakoriságban akár az egész várost kellemesebb, ember- és állatbarátabb, kevésbé forró hellyé tehetik.

Természetesen nem választható bármilyen fafaj egy-egy ilyen minierdő kialakításához. Azon kívül, hogy a fáknak és cserjéknek az adott környéken őshonosnak kell lenniük, a “városállóságuk” is rengeteget számít, ugyanis a minierdőket nem ritkán különösen forgalmas területekre telepítik, ahol a leginkább elkél némi természetes, növényi asszisztencia. További nehezítő tényező, hogy a városi talaj ritkán alkalmas erdők létesítésére, így gyakran konkrét beavatkozást, talajjavítást igényel. Fontos, hogy az erdő a természet mintázatait utánozza, a csemetéket véletlenszerűen, egymástól 60-70 cm távolságra kell elültetni, majd az ültetés végeztével talajtakarást végezni. A kész minierdő köré pedig érdemes egy kisebb drótkerítést elhelyezni, megakadályozva a kutyák bejutását. Persze, más módszerekkel is lehet kísérletezni, de ezek azok a lépések, melyektől az erdőből Miyawaki-erdő lesz.

Egy megoldás, ami mindenkinek előnyös

A Miyawaki-minierdők különlegessége abban rejlik, hogy míg kis területet foglalnak el és nem veszik el a városok “városi” jellegét, a fák sűrű elrendezése oly módon hekkeli meg a rendszert, hogy azok a szokásosnál jóval gyorsabban növekedjenek. A fiatal fák egymással versengenek a napfényért, ezért mindegyik igyekszik túlnőni társait. A végeredmény pedig az, hogy évente akár egy métert is nőnek a fák, és a hagyományos erdőkkel ellentétben nem kell évtizedeket várni a nem várt hatásra.

Ez elsőre természetellenesnek hangozhat, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. azonban megnyugtat mindenkit, hogy a Miyawaki-erdő nem “növénykínzás”. Ugyan a sűrű ültetés valóban motiválja a fákat a szokásosnál nagyobb ütemű növekedésre, ez továbbra is természetes, a növényeknek nem jelent kínlódást.

Miyawaki-minierdők Magyarországon

Mint mindent, a Miyawaki-erdőket is személyesen megnézni az igazi. Magyarországon az első erdőt 2021-ben alakították ki a Tabánban, ahol a fák már háromszor olyan magasak, mint telepítésükkor. Azóta folyamatosan újabb és újabb minierdőket telepítenek: Budapesten találkozhatsz velük például az Andor utcában (mindjárt hárommal is!), a Boráros téren, a Zsigmond téren vagy Budafokon, de már vidéken is terjednek, például Baján és Sopronban. Persze, Japánhoz képest még gyerekcipőben járunk: Miyawaki szülőhazájában már több mint 1300 minierdő teszi élhetőbbé és egészségesebbé a városokat, amihez képest a magyar 17 még jócskán le van maradva. De ami késik, nem múlik!

Források: