Tényleg nehéz munkát találni?

A saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy hallgatóként munkát találni egyre nehezebb lett. Van, hogy többtucatnyi helyre elküldjük a jelentkezésünket, és kapunk egy válasz e-mailt, hogy „sajnálják, de mást alkalmasabbnak találtak”, vagy van olyan is, hogy nem érkezik visszajelzés. Ennek az egyre elterjedtebb problémának jártam utána a BME 57. állásbörzéjén, és érdeklődtem a kiállítóktól, hogy mit keresnek leendő gyakornokaikban, és miért ilyen nagy krízis diákként melót találni.

Rengeteg online állásajánlatnál azt olvashatjuk, hogy elengedhetetlen elvárás a szakmai tapasztalat, ami huszonévesen szinte lehetetlen. Ezeknek a hirdetéseknek ellentmondva nagyon sok megkérdezett kiállító azt vallotta itt a börzén, hogy a szakmai tapasztalat nekik egyáltalán nem számít. Szeretettel várják a teljesen pályakezdőket, hiszen tisztában vannak azzal, hogy a hallgatóknak prioritás az egyetem, és ők még csak tanulók. Mivel a legtöbb fiatalnak még nincs szakmai tapasztalata, ezért a cégek az iskolai eredményeket vetik össze a toborzás során. A legtöbb helyen előnyt jelent, ha a hallgató olyan szakon tanul, ami kapcsolódik az adott munkakörhöz. Sok vállalatnál erős szempont, ha esetleg a diák tagja egy szakkollégiumnak, és még plusz pont, ha az itt végzett feladatai hasonlóak ahhoz, amit a munkahely vár el tőle. Az egyik magyar multinacionális nagyvállalat kifejezetten keresi a friss munkaerőt, és szívesen tanítja őket szoftverfejlesztés, és művelettervezés területén. 

Kíváncsiság, lojalitás

Nemcsak az a fontos, amit az egyetem falai között tanulunk, hanem a munkáltatók szociális készségek alapján is válogatnak a jelentkezők közül. Egy földgáz- és villamosenergiával foglalkozó német cég számára fő szempont, hogy a hozzájuk érkező fiatalok legyenek lelkesek és nyitottak a fejlődésre. Emellett a legfontosabb soft skillek, amiken nekünk hallgatóknak fejleszteni kell, hogy álmaink gyakornoki pozíciójára bekerüljünk, azok a kíváncsiság, a tanulásvágy, és a lojalitás. A különféle vállalatoknál előnyt jelent, ha egy diák minél többször ráér és rugalmas. Ez a rugalmasság ugyanolyan fontos elvárás az egyetemisták részéről a munkáltató cég felé is. Bizonyos területek igényelnek egyéb személyes készségeket is, például marketingben vagy HR-en dolgozó diákoknál fontos a jó kommunikáció. Akiket a pénzügy világa vonz, azoktól egy német autóipari cég munkatársa a precizitást, és a monotonitástűrést várja el. Számos kiállító kínál szoftverfejlesztő gyakornoki munkát, ahol fontos, hogy a jelentkezők rendelkezzenek analitikus gondolkodásmóddal, amivel a rendszereket könnyebben átlátják, és megértik. 

Nyelvismeret?

Mindannyian biztos tudjuk, hogy a XXI. században, ha az ember nem beszél legalább egy idegen nyelvet, akkor igazi kihívás a munkakeresés. Az állásbörzén megkérdezett cégek csak kis része mondta azt, hogy náluk elég csupán a magyar nyelvtudás, a nagytöbbség elvárja, hogy a munkavállalók beszéljenek angolul. A legtöbb helyen a külföldi kollégák magas létszáma miatt elengedhetetlen, míg másutt a nemzetközi projektek miatt szükséges a nyelvismeret. Az egyik multinacionális cég HR munkatársa azért tartja fontosnak, hogy a hallgatók minél jobban elsajátítsák az angol nyelvet, mert az általuk használt szoftverek, és szabványok ezen a nyelven íródtak. Bizonyos német cégek szívesebben alkalmazzák azokat a fiatalokat, akik németül is tudnak kommunikálni.   

Legalább 1 év

Amikor arról kérdeztem a kiállítókat, hogy mit tanácsolnak a jövendőbeli gyakornokaiknak, sokan azt a választ adták, hogy minimum 1 éves elköteleződést várnak. Egy fékrendszerek gyártásával foglalkozó vállalat elárulta, hogy náluk azért fontos ez a hosszú időtartam, mert egy évnyi munka során ismeri meg igazán a hallgató az ottani céget, munkahelyi kultúrát, és azokat az eszközöket, szoftvereket, illetve termékeket, amivel karrierje során gyakran fog találkozni. Az egyik magyar vasútépítési vállalkozás azt tanácsolja a leendő munkavállalóknak, hogy ismerkedjenek meg a Magyar Mérnöki Kamara munkájával. Mivel ők vasútépítés és útépítés terén kínálnak gyakornoki pozíciókat, úgy gondolják fontos, hogy a fiatalok már pályakezdőként tisztában legyenek a szakmai joggal, legfőképpen az építési törvényekkel, valamint a kivitelezési kódexszel.

A szelfi nem menő

Van, hogy a munkakeresést mi magunk tesszük nehezebbé egy nem megfelelő önéletrajz elkészítésével. A legtöbb cég a fotó jelentőségét emelte ki legelőször. Manapság megszokott, hogy a munkáltatók fényképes önéletrajzot várnak el. Tisztában vannak vele, hogy az emberek nagy része nem teheti meg, hogy műterembe menjen, és profi képeket készíttessen magáról, viszont ha lehet, akkor a hallgatók kerüljék a szelfiket, a karácsonyfa alatti pózolós fényképek, illetve fesztiválon készült fotók beillesztését. Szintén fontos, hogy feltüntessük az elérhetőségeinket, mert HR munkatársként enélkül szinte lehetetlen kapcsolatot teremteni a jelölttel. Elég, ha az e-mail címünk és telefonszámunk szerepel az önéletrajzon. Lakcím, vagy egyéb személyes adat megadására, mint például a születési dátum, nincs szükség. Minden eddigi munkatapasztalatainkat írjuk bele a CV-nkbe, még akkor is, ha úgy gondoljuk nem fontos annak a cégnek, akihez jelentkezünk! Ha feltüntetünk minden apró, könnyebb diákmunkát, vagy önkénteskedést, amit akár gimnáziumi éveink alatt végeztünk, abból is le tudja szűrni a munkáltató, hogy képesek vagyunk a monotonitástűrésre, vagy csupán arra, hogy időben felkeljünk. A szakmai tapasztalataink felsorolásánál ügyeljünk az időrendi sorrendre! A legutóbbi munkahelyünk szerepeljen a lista tetején. 

Figyeljünk a helyes megszólításra! Ha éppen egy férfi nézi át a jelentkezésedet, nem szívesen olvas egy olyan e-mailt, ami úgy kezdődik, hogy ,,Tisztelt Hölgyem!…”. A megkérdezettek a túl hosszú önéletrajzokat sem szeretik. Elég, ha 1-2 oldalnyi átlátható szöveget küldünk be. Végül fontos, hogy átnézzük, hogy megfelelő fájlt csatolunk-e az e-mailben. Lehetőleg az önéletrajzunkat küldjük el, és ne egy gépjármű műszaki leírását (volt már rá példa).

Na most mi van?

A cégek faggatása közben lassan kezdett pozitív kép kirajzolódni bennem azzal kapcsolatban, hogy milyen esélyeim is lehetnek a munkaerőpiacon hallgatóként. Az egyik pályakezdőknek szánt állásportál vezetőjének azonban mégis sikerült beárnyékolnia lelkesedésemet. Elárulta, hogy tapasztalataik alapján a COVID-19 járvány óta egy hatalmas átrendeződés történik a munkaerőpiacon. Az utóbbi években a cégek inkább az alkalmazottak megtartására fókuszálnak. Ha felvételre kerül sor, akkor is inkább a kieső (pl. nyugdíjba vonult) senior kollégákat szeretnék pótolni olyan seniorokkal, akik egyből bevethetőek a cég számára fontos területen. Így kevesebb figyelem jut a gyakornokok alkalmazására. 

Az állásbörzék a cégek számára jó alkalmak a bemutatkozásra, és a hallgatóknak a cégismereteik, kapcsolataik bővítésére. A gazdasági környezet mindig is befolyásolni fogja a cégek munkaerőfelvételi lehetőségeit, viszont ha nem vagyunk folyamatosan a látótérben, akkor legyen bármilyen ideális atmoszféra a piacon, nem fogunk munkát találni.