A mamutfenyők árnyékában

A szakmai sikerek mellett a BME-ről sok embernek a szakértelemmel rendben tartott kert jut eszébe. Nagy ismertsége ellenére még az egyetemen naponta megfordulók is viszonylag keveset tudnak róla. Milyen állatok rejtőznek a lombok között? Milyen idősek a kertben található növények? Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre Pintér Tibor, a Műszaki Egyetem kertészeti udvaros csoportjának vezetője válaszolt.

Mi a magyarázata, hogy az egyetem ekkora hangsúlyt fektet a kert fenntartására?

Hogy miért alakították ki a kertet arról nincs információm. Mi azért dolgozunk nap mint nap, hogy szép környezetet és kellemes légkört teremtsünk a hallgatóknak. Fontos, hogy mikor a fiatalok járnak-kelnek az egyetem területén, akkor olyan környezet vegye őket körül, ami feltölti őket.

Ha valaki visszautazna az időben, és 20-30 évvel ezelőtt végigsétálna a kertben az milyen szembetűnő változásokra figyelne fel?

Akkoriban sokkal elvadultabb, ősparkosabb látványt nyújtott a kert. Mostanra rengeteget tisztult a kép, sokkal világosabb és átláthatóbbá vált minden. Ennek oka, hogy a 70-es években a legtöbb kiöregedett fát kivágták, a helyükre pedig bokrokat és kisebb fákat telepítettek. Ez az átalakítás uralja ma is a kampuszt és ennek köszönhető, hogy manapság sokkal szellősebb látkép tárul a nézelődő szeme elé.

Hozzávetőlegesen hány fajta növény található a kertben?

Pontos számot nem tudok mondani. Ha csak a fákat nézzük akkor is legalább 1000 darab növényről beszélhetünk. Vannak többek között nyírfák, hársfák és fenyőfák, ám a legnagyobb különlegesség az kétségtelenül a kampusz területén található három mamutfenyő. Közülük kettő a K épület Dunapart felőli oldalán található, egy – a legnagyobb – pedig a tanreaktor melletti zöldfelületen tekinthető meg. Talán mondanom sem kell, hogy nem mindennapi fákról van szó. Hogy pontosan milyen úton-módon kerültek ide az kérdés, az azonban biztos, hogy mindhárom mamutfenyő alsóhangon 100 éves lehet.

Hogyan néz ki a kert karbantartása?

Minden évszak más és más kihívásokat és feladatokat tartogat számunkra. Amikor beköszönt a tavasz nekiállunk eltakarítani az őszi lombhullásból még visszamaradt leveleket, tápanyagutánpótlást biztosítunk a talajnak és a növényeknek, formára vágjuk a bokrokat, valamint ekkoriban esedékes a rózsák első metszése is. Ahogy a természet életre kel, onnantól kezdve a fűnyírás veszi át a főszerepet. Vetésforgóban haladunk az egyetemen, így körülbelül másfél-két hét alatt jutunk ismét ugyanarra a területre. A folyamatos fűnyírás és metszés mellett pedig mindig akadnak előre nem kalkulálható feladatok is, például egy nagyobb vihart követő faápolási munkák. Évszaktól függetlenül rengeteg plusz munkával jár az egyetem területén található kukák tartalmának szétválogatása. Legyen szó akár a kommunális, akár a szelektív kukákról, az emberek nem sok figyelmet fordítanak arra, hogy mit hová dobnak. Nekünk viszont nincs más választásunk, muszáj szétválogatnunk, mert máskülönben a hulladékkezelő nem, vagy csak igen jelentős bírság fejében viszi el a szemetet.

Hasznosítjátok-e a metszésből, fűnyírásból visszamaradó hulladékot?

Van üvegházunk és komposztálónk is, így bőven van lehetőség az újra hasznosításra. A fűnyírásból származó nyesedéket például nem gyűjtjük össze, hanem a gépeinken található mulcsdugó segítségével apróra vágjuk és maga alá daráljuk. Mindezt az eső visszamossa a talajba, ott megrohad és a növények később, mint tápanyagforrást tudják mindezt hasznosítani. Minden mást amit csak tudunk azt komposztálunk. Ennek során a levágott, elhalt növényi részeket a komposztáló gödörbe gyűjtjük, azt megfelelő módon locsoljuk, kezeljük. Ez a massza körülbelül 3-4 év alatt földdé alakul, amit már vissza lehet szórni a növények alá. A komposztálásnak köszönhetően az egyetemen egyáltalán nincs zöldhulladék elszállítás, sőt 2021 óta az egész kert körforgásosan működik. Ezzel a rendszerrel elértük, hogy tényleg semmi ne vesszen kárba.

Ki dönt a növények esetleges kivágásáról, cseréjéről?

Ha megállapítjuk egy fáról, hogy beteg akkor kötelesek vagyunk benyújtani egy favizsgálati igényt a budapesti önkormányzatnak. A folyamat innentől kezdve már teljes mértékben tőlünk függetlenül zajlik. Először kijön egy szakember, aki még egyszer átvizsgálja az adott fát és a körülmények függvényében dönt annak esetleges kivágásáról. Fontosnak tartom kiemelni, hogy egy-egy fa kivágása minden esetben pótlási kötelezettséggel jár. Ennek során a kivágott fa helyére általában 3-4 csemetét ültetnek.

Ha valaki szeretne egy rózsát a szerelmének, az levághat egyet a BME Kertjében?

Amennyire csak lehet, igyekszünk rugalmasnak lenni. Ha valamelyik hallgató engem vagy valamelyik kollégámat megtalálná egy ilyen kéréssel, biztos vagyok benne, hogy nem lenne akadálya a dolognak. Ha valaki saját kezűleg dönt úgy, hogy levág egy szál rózsát, akkor számolnia kell azzal, hogy a növény szerkezete meg fog változni és talán már sosem lesz olyan szép, mint korábban. Annak ellenére, hogy pénzbírságra vagy fegyelmi eljárásra nem kerülne sor, természetesen senkit sem buzdítanék arra, hogy ilyesmit tegyen. Ha valaki ennél komolyabb kárt okoz – amire egyébként még sosem volt példa – akkor viszont már számolhat következményekkel. Ilyen esetben mi annyit tehetünk, hogy értesítjük a biztonsági szolgálatot, akik az egyetem területén elhelyezett kamerák segítségével valószínűleg könnyen azonosítani tudják az elkövetőt.

Vannak a kertnek időszakos vagy folyamatos lakói, akiknek a kertészek akár már nevet is adtak?

Nevet egyelőre még nem adtunk nekik, pedig a K épület második emeletének egyik párkánya alatt már évek óta fészkel egy vörös vércse pár. A fészek pontos helyét még sikerült beazonosítani, az az azonban biztos, hogy valahol ott élnek, mert folyamatosan látjuk, halljuk őket. A vércséken kívül szerencsére tele vagyunk apró énekesmadarakkal, itt lakó emlősökről azonban nincs tudomásunk.

Vannak olyan állatok, amik komoly károkat okoznak?

Nagyobb méretű kártevők szerencsére nincsenek. Időnként levéltetvek és lisztharmat szokott feltűnni a növényeken, ám összességében azt mondhatom, hogy semmilyen kártevővel nem küzdünk.

Melyik helyet ajánlja azoknak, akik egy kis nyugalomra vágynak?

Ezt, ahol most ülünk. A K épület déli bejárata melletti kis parkot. Nekem ez a kedvenc helyem, de őszintén szólva a K épület és a tanreaktor környékén gyakorlatilag bárhol érdemes lehet megpihenni.