Találkozunk a kondiparkban

Könnyen tehetünk az egészségünkért, ezt bizonyítja egy gyógytornász azon kutatása is, ami az idei OTDK-án szerepelt. Fajcsák Dóra Janka tavaly végezte el az alapképzést a Debreceni Egyetemen gyógytornász szakirányon, valamint szakdolgozatával a TDK első helyezését szerezte meg, és idén szeptembertől tervezi a szóban forgó kutatása és a mesterszakos tanulmányainak folytatását. 

A „Kondicionális képességek – és kardiorespiratorikus edzettség fejlesztése egyetemisták körében kültéri fitneszpark eszközeinek segítségével” névre hallgató kutatásához nyolc héten át monitorozta heti két edzés alkalmával a résztvevő diákok erőnlétét. Az eredmények pedig arra mutatnak, hogy ilyen csekély idő alatt is szemléletes változást érhetünk el.

Honnan jött a szakdolgozat ötlete?

A mi kampuszunkon is van pár kondipark. Minden nap ott sétáltunk el mellettük, és feltűnt a kihasználatlanságuk, csak néha láttunk egy-egy embert, aki szakszerűen is használta őket. Érdekelt minket, hogy hogyan lehetne a gyógytorna részévé tenni és új eszközként bevonni a mindennapjainkba, így kerestem meg a témavezetőmet, aki a doktori munkáját egyébként ebben a témában végzi és közben lett egy projektmunkatársam is, aki az edzést levezető stretching gyakorlatokban segítette a kutatást.

Hálistennek sok pozitív visszajelzést kaptunk, szakemberek is javasolták, hogy folytassuk a vizsgálatokat, mert nem sok hazai kutatás van ebben a témában. Mindig is fontos része volt az életemnek az egészségügy. Eredetileg orvosi pályára készültem, ami sajnos nem sikerült, de ma már nem bánom, ugyanis tanulmányaim során nagyon beleszerettem a szakmámba. Felbecsülhetetlen érzés, hogy ilyen formában, közvetlenül tudom segíteni és gyógyítani az embereket. Mérhetetlen nagy örömmel tölt el, hogy munkámmal megkönnyíthetem mindennapjaikat és közelebb hozhatom őket az egészséges, boldog, kiegyensúlyozott élethez. 

Csak levezetéskor nyújtottatok?

Dinamikus nyújtó gyakorlatokkal kezdtük a bemelegítéseket, ez kicsit felpörgette a pulzust és előkészítette az izmokat az edzéshez, majd statikus nyújtógyakorlatokkal vezettük le az edzést. Többen panaszkodtak derékfájdalomra a mindennapi sok üléstől, de erre is a legtöbb embernek megoldást adott az edzésterv. Nem utolsó sorban a kondiparkokról alkotott képük is és az eszközismeretük is javult. Minden héten újabb gyakorlatokat vezettünk be, ezeket köredzés formájában végezték a kutatásunk résztvevői.

A többségnek melyik gyakorlat volt a legnehezebb?

A tizennégy főből legtöbben nem végeztek heti szinten mozgást, így eleinte szinte minden gyakorlatot nehéznek éreztek, meg kellett szokniuk a heti két alkalmas sportolást. Igyekeztünk lépésről-lépésre nehezíteni a gyakorlatokat, hiszen a gyógytornának is fontos alapelve a fokozatosság. Nem szabad egyből a legnehezebb, leglátványosabb gyakorlattal kezdeni. Egyetlen nehéz gyakorlatot nem tudnék kiemelni, de az egyértelműen észlelhető volt, hogy a felsőtestet igénybe vevő mozdulatsorokban kicsit gyengébben teljesítettek a hallgatóink, de hétről hétre látványosan fejlődtek ezeknél a feladatoknál is. 

Mit tanultál meg a kutatás során?

Megdöbbentő volt az első hetekben azt látni, hogy milyen rossz a résztvevőink testtudata. Sok időt kellett szánnunk a megfelelő testhelyzetek felvételére. A gyakorlatokat egyenként bemutattam nekik, majd megfigyeltem az ő testtartásukat, de kivétel nélkül mindenkit kellett korrigálni, mert ők úgy érezték, hogy úgy tartják a pozíciót, ahogy az elvárt, de nyolc hét után már megérezték, hogy mire kell, hogy odafigyeljenek. Ezért is tartom fontosnak, hogy kérjük a szakemberek segítségét, akár egy fitnesz instruktorét, akár egy gyógytornászét mind a sajáttestsúlyos, mind a súlyzós edzéseknél, hiszen nagyobb kárt tudunk magunkban tenni, ha csak a YouTube videókra támaszkodunk.

A kutatás szakmai részétől eltekintve a legnagyobb sikernek azt tartom, hogy annak ellenére, hogy nem ismerték egymást a hallgatók és eleinte volt is bennem kis aggodalom, hogy a kezdeti magas szintű motiváció alábbhagy az idő előrehaladtával, örömmel tapasztaltam a sport és a szabad levegőn töltött közös idő pozitív hatását az emberek hétköznapi életére, kapcsolataira és pszichoszociális állapotára. Saját tapasztalatok alapján így megtanultam, hogy a sportnak a rendkívül sok pozitív fizikai hatásán felül igenis hatalmas befolyása van az emberi kapcsolatokra és a szellemi jóllétre is.

Ugye 14-en vettek részt a kutatásban, 2 férfi és 12 nő. Szerinted a férfiak adatai elég reprezentatívak?

Minket is meglepett, hogy nálunk ilyen nagy számban vettek részt lányok, mert a parkokban általában férfiakat látunk. Sajnos nem elég reprezentatívak az eredményeink, mindenképpen érdemes lenne egy nagyobb mintaelemszámú csoportban megismételni a kutatást – akár csak fiúkkal vagy csak lányokkal, így össze tudnánk hasonlítani a nemek közti különbségeket is. Egyes külföldi kutatásokban más korcsoportokban is vizsgálják a kondiparkos edzés hatásait, például a hatvan felettiek vagy a tinédzserek körében, így mi is tervezzük más korosztályok bevonását is. 

Azért is kérdeztem a nemek eloszlását, mert mondtad, hogy a felsőtestet mozgatták meg azok a gyakorlatok, amik a legnehezebbnek bizonyultak. Talán elfogadható az a sztereotípia, hogy a nők a lábat, a férfiak a felsőtestet igénybe vevő gyakorlatokban erősebbek.

Ebből a szempontból is érdemes volna megvizsgálni az edzés hatását a nemekre nézve. Lehet, hogy éppen ezért jött ki a kutatásunkból, hogy a felső végtagokra és core izomzatra gyakorolt leginkább nagy hatást az edzés, hiszen főként lányok vettek részt. Viszont a fiúknál is fejlődött a felsővégtagok izomereje, mert a hétköznapokban nem végeztek erőfejlesztő gyakorlatokat. Ezért hiába lehet igaz a sztereotípia, és erősebb a felsőtestük, de fejlesztésre szorult, és fejlődött is.

Egy ilyen nyolchetes periódusú program során mi lehet reális cél a gyakorlatok tekintetében?

Egyéni kell legyen ez a cél, mert a fejlődés mértéke is az. Konkrét gyakorlatot azért nem tudok kiemelni, mert tudnunk kell, hogy sportolt-e korábban az egyén, milyen típusú sportot végzett, volt-e bármilyen sérülése, van-e jelenleg bármilyen panasza. Ami mindenképpen jó támpont az az ismétlésszám, azonban figyeljünk, hogy szabályosan végezzünk minden gyakorlatot. Nem baj, ha csak eggyel többet tudunk csinálni egy adott feladatból a következő héten, de tegyük azt helyes pozícióban. Ha nem megy, akkor könnyíteni kell a gyakorlaton és lehet akár a cél a könnyített változat számának emelése is.

Mi az az öt alapgyakorlat, ami van olyan univerzális, hogy azok egy könnyített vagy nehezített változatát végezve mindenki képes a teljes testét edzeni?

Guggolás, has- és hátizom erősítés, fekvőtámasz, húzódzkodás, tolódzkodás. Ezen gyakorlatok különböző nehézségű változataival mindenki megtalálhatja a saját szintjének megfelelőt.

Mit hiányolsz a legtöbb, városban megtalálható kondiparkból?

Mivel egy park felszereltsége függ attól is, hogy milyen mértékű finanszírozásból készült, ezért konkrét eszközt nehéz mondani, viszont hatalmas előnyt jelent az, ha a parkunk fedett, hogy kevésbé legyen kitéve az időjárási viszonyoknak és ne menjen el az edzéstől a kedvünk, ha esik vagy ha túlságosan süt a nap. Vonatkoznak arra is már kutatások, hogy a modern eszközök és például egy szimpla QR-kód milyen nagy segítséget nyújt az embereknek az eszközök helyes használatához, így nagyon szeretnénk, ha hazánkban is egyre népszerűbbé válna a QR-kódos matricákkal ellátott kondiparkok használata és ezen mi is nagy erőkkel dolgozunk.