A Műegyetemtől a hazai jazz legelőkelőbb klubjaiig

Alapíts egy Red Hot Chili Peppers tribute zenekart, majd válts a new orleans-i zenére. Ezután alakíts számos formációt, és járd be Magyar Zene Házát, az Opus és Budapest Jazz Clubbokat. De közben ne felejts el lediplomázni a BME környezetmérnöki alap- és mesterszakán. Így szól Zádor Oszkár receptje, aki az interjúban beszámol arról is, hogy mikor működik jól az improvizáció.

Hogyan kerültél kapcsolatba a jazz zenével? Milyen ma a jazz megítélése?

Mint sok gyereket, úgy engem is hétévesen a szüleim beírattak klasszikus zongorára. Öt év után átkattant bennem valami, hogy most jazz-dobolni szeretnék, ezért átiratkoztam Nesztor Ivánhoz. Itt értek engem az első jazzes impulzusok, de még akkor is inkább rockzenét hallgattam: Guns N’ Roses, Queen. Sőt, elmentem akkoriban a Slipknot és Children of Bodom kemény vonalára is. Viszont újra érdekelni kezdett a zongora, de már a jazz műfajában (ebben Kinczel Dani a mesterem), valamint a basszusgitározás. Csináltam is felvételeket magamnak otthon. Vettem egy basszusgitárt, prüntyögtem vele, aztán ezt is tanultam pár évig a zenesuliban Glaser Péternél. Már huszonhárom éve járok oda egyébként, még mindig van mit tanulni.

A jazz kifejezetten az a fajta zene, ami élőben jó. Olyan, mint egy beszélgetés – mindig ezt mondom a tanítványaimnak is. Most is improvizálunk. Persze készültél kérdésekkel, és van egy sodorvonal, ami mentén zajlik ez az interjú, de azon belül mégis rögtönözzük a mondatokat – itt most magyar nyelven. A jazzben pedig a zene nyelvén történik ugyanez. Ez a szellemiség élőben jön át igazán. Ha felvételen mutatnék valakinek a műfajban zenét, akkor azt mondaná, hogy „oké… kösz”, és sétálna tovább. De ha beültetném ugyanezt az embert egy jazz koncertre, akkor jó eséllyel lekötné, és meghallgatná, mert úgy tök más az energiája. 

Duó koncerten történt az, hogy egy pincekocsmában játszottunk, és a fellépés előtt két srác ült előttünk, és szemezgettek a nagybőgővel. Kérdezgették, hogy „akkor az lenne a bőgő vagy milyen hangszer az”? Lement a koncert, és utána odajöttek, hogy milyen jól érezték magukat. Ezek a srácok valószínűleg nem keresnének rá Duke Ellingtonra, Oscar Petersonra vagy más jazz előadókra, de élőben mégis megragadta őket a műfaj.

A Zádor-Kováts duóban és a Zádor Trióban zongorázol, a Nanduban és a Pisztrángban basszusgitározol is. Van olyan formáció, amit kihagytam?

Időrendben haladva a Zádor-Kováts duót egy gimis évekbeli Red Hot Chili Peppers tribute banda előzte meg. Ez volt az Otherside. Aztán az egyetemen néhány zenekar nélküli év következett, majd jött a Nandu 2013-14 körül. Ez pár évet futott, majd egy hétéves szünet követte, és most novemberben volt egy nosztalgia buli, ami nagyon jól sikerült. 2017-ben alakult meg a duó. A nagybőgős barátommal, Kováts Zolival összeültünk, hogy igyunk egy fröccsöt és jammeljünk egyet. Na ez annyira jól sikerült, hogy folytattuk, és ez a mai napig tart. Egy-két hónap és érkezik a Zádor-Kováts duó második lemeze. Ezt én keverem és masterelem, úgyhogy már látom a végét. Már van lemezbemutató dátum is: július 4-e az Opus Jazz Clubban.  A Zádor Trió pedig a Covid alatt alakult ugyanezen bőgős barátommal és egy dobos barátommal, Lotz Andrissal kiegészülve. Máig aktív ez a formáció is, sztenderdeket játszunk főleg, egy-két saját dal mellett. A következő hónapban felveszünk egy kislemezt is. Nyitunk az esküvőkön és más rendezvényeken történő háttérzenélés felé is. A Pisztráng pedig egy lemezprojektként jött létre, amit fel is vettünk, FuckTheFunk lett az albumcím. Ezzel kapcsolatban pont tegnap volt egy interjú a Szakcsi Rádióban. A rádió inkább mainstreamebb jazzt játszik, és a Pisztráng keményebb ennél, de a Mackó című dalunkat beküldtük, és megdöbbentünk, hogy beválogatták. Az említett zenekarokon kívül még alkalmi jelleggel szoktam hammond-orgonálni Borka Zsolt blues-rock zenekarában és a Lumen Christi Gospel Kórusban.

Szeretsz improvizálni? 

Igen, szeretek! A jazz általában egy témára épít, ami elhangzik a dal elején, majd a végén, és közte ugyanazon akkordkörre zajlik az improvizáció. Általában először a zongora, majd a bőgő, és ha van, akkor gitár, szaxofon vagy más szólóhangszer játszik. A dob a négyezés során a szólistára reagál ugyanannyi ütemben, amennyiben előtte játszottak, így egy interaktív kérdezz-felelek párbeszéd épül ki. Miután lementek a szólók, visszatér a téma, ami keretet ad. Jazz improvizáció nélkül nincs.

Mennyire kell a zenészeknek egy szinten művelni a zenét a jó improvizációhoz?

Az improvizációhoz szükség van bizonyos mértékig az azonos tudásszintre, de nagyon sok múlik az emberi hozzáálláson is! Például a Zádor Trió egyszer meghívta Gyárfás Istvánt, aki egy profi jazz-gitáros. Nagyon izgultunk, hogy hogyan sül majd el a koncert, mert ő egy hivatásos, profi zenész, évtizedes tapasztalatával… szóval más szint hozzánk képest. De Gyafi nagyon pozitív, példás személyiséggel bír. Nem az a mentalitása, hogy „na majd én megmutatom, hogy én vagyok a jobb”, hanem, hogy „majd én felemellek titeket”. Úgy zenélt velünk, hogy mindannyian élveztük a közös koncertet. 

Rögtönzés során formákat látsz vagy színeket? Mi zajlik ilyenkor a fejedben?

Színeket lehet mondani, de inkább úgy, mint hangulatok, érzések, egy feeling vagy vibe. Azért is jó, hogy témának hívják azt, amit a popzenében kvázi refrénnek neveznek, mert a téma leírja a dal jellegét. Szerintem a jó improvizáció a témából építkezik, azt viszi tovább. Ezenfelül minden dalnak van egy egyedi hangulata. Van, ami úgy szól, hogy alatta szívesen kifeküdnél a tengerpartra, egy másiktól befeszülsz vagy épp szaladgálnál közben. Más energiákat mozgatnak meg. Az is fontos, hogy legyen egy koncepció a szólón belül. Lehet ez például az, hogy tonálisan játszom egyszerű, énekelhető dallamokat, és ezt fölborítom egy nyakatekertebb motívummal, ezzel váratlan, izgalmas fordulatot okozva, akár feszültséget keltve… amit később pedig jólesően feloldok. 

Játszottatok az Opusban, felléptetek a BJC-ben. Mi volt a legemlékezetesebb fellépésetek?

Az Opusban csak egyszer játszottunk, de elképesztő volt. A lemezbemutató lesz a második alkalmunk ott. A novemberi Nandu is remek hangulatban telt, ezt egy időutazásnak éltem meg, mert azelőtt hét évig nem adtunk koncertet, és eljöttek ugyanazok az arcok, akik hét éve is rajongtak a zenekarért. 

Megfordult már az a fejedben, hogy végleg magad mögött hagynád a zenét?

Nekem addig volt szülői nyomás, amíg klasszikus zongorára jártam. Amint átiratkoztam jazz-dobra, onnantól ez már belső motiváció volt. De a klasszikus zongorát sem bántam meg utólag, meg élveztem, amíg oda jártam, nagyon jó tanárom is volt. Csak a vége felé untam kissé. A zenélést nem hagynám abba. Elvégeztem a BME környezetmérnök szakát, most is mérnökként dolgozom, de a zene egy nagyon komolyan vett hobbi, inkább szenvedély. Az egyetem alatt elhittem, hogy mérnök leszek és csak ebből építek karriert. Viszont rájöttem, hogy a zene nekem legalább annyira fontos dolog, mint a mérnökösködés, ez az egyik fő lételemem, mozgatórugóm. 

Mi a polgári, mérnöki foglalkozásod?

A Közlekedés Kft-ben dolgozom, ez egy közlekedéstervező iroda. Igazából szakmai gyakorlatra mentem oda a mesterképzés alatt, és ottmaradtam, ez öt éve történt. Összeszervezem és koordinálom az embereket, intézem a technikai hátteret, a feldolgozást, készítem a diagramokat, és elemzem az eredményeket

Melyik zeneszámra, számokra vagy a legbüszkébb? 

Nehéz csak egyet mondani. A duónk Storm című kompozícióját emelném ki, a koncerteken ennek van a legnagyobb sikere. A Pisztrángból a Fesztiválhimnust említeném, ami egy parodisztikus hangvételű dal lett, amely 2023 nyarán egy próbánkon született. Meleg volt, nem volt kedvünk gyúrni a repertoárt, így kitaláltuk, hogy írjunk egy új számot! Egymás után dobtunk be a témaötleteket: karácsony, szeretet, fesztiválok stb. A dobos beszámolt, hogy egy-két-há’-négy, és rákezdtünk. Az énekes is imprózta a szöveget, és a Fesztiválhimnus annyira jó lett, hogy aztán ezt felvettük stúdióminőségben. Ehhez az elborult dalhoz aztán egy elborult klipet is forgattunk. 

Még egy szólóprojektemet is megemlíteném, ez pedig a „Vágod?”. Ez azért különleges, mert a zenén kívül a szöveget is én írtam, és az összes hangszert én játszottam fel, még rappelek is rajta! Bizonyos szövegrészek női hangon szóltak volna jól, így felkértem Illés Kitti énekesnőt, hogy szerepeljen benne. 

Mikor és hol lehet ezeket, és Téged élőben hallani?

A duó lemezbemutatója július 4-én, az Opus Jazz Clubban lesz. A Zádor Trióval június 2-án, hétfőn játszunk az Újpesti Zenede Jazz Klubban, amit a zenesulival kooperálva, 2024 októberében indítottunk a Charlie Loft nevezetű hamburgerezőben. Itt minden hónap első hétfőjére szervezünk egy koncertet, ennek keretén belül játszunk júniusban a trióval. A többi zenekarral egyelőre nincs szervezett koncert, de dolgozunk rajta.