Mielőtt beülnél az órájára…

Szóval, ha jól értem, akkor felvetted ennek az oktatónak a tárgyát, akinek hallgattad hónapokon át az előadását, majd a „na-most-már-tényleg-vége” névvel fémjelzett pótutóvizsga második alkalmával átengedett a fogát szívva egy kettessel, és most arra gondolsz, hogy bár ne találkoztál volna ezzel az oktatóval. De kár, hogy nincs egy megbízható forrás, hogy jól döntsünk az óráink és tanáraink megválogatásakor. Hiába köhögsz figyelemfelkeltően MarkMyProfessor, mert éppen a te feladatod volna ez, de mindjárt megnézzük, hogy sikerül-e helytállnod. Mire jó és mire nem, ha egy nyilvános weboldalon értékelhetjük a tanárainkat? Egyáltalán ki ír kommentet, és melyik oktatók szerepelnek az oldalon? És az OHV-val szemben megnyerne-e egy fiktív vetélkedőt, ahol rendkívül objektív szempontok érvényesülnek? Járjunk utána.

Ugyan a MarkMyProfessor.com  (MMP) 2009-ben indult útjára – és egy évvel később az Év Honlapjának választotta Közösségi oldal kategóriában a Magyar Marketing Szövetség – az Oktatás Hallgatói Véleményezése kérdőíveinek hagyománya az egyetemünkön már a 90-es évek közepétől élnek. Ugyan mindkét tanárértékelési forma célja azonos, hogy „segítséget nyújtsunk a felsőoktatásban tanuló diákoknak és oktató tanároknak” – írja azt az MMP, de van két nagy különbség. Az egyik, hogy az OHV esetében a visszajelző személye anonim marad, és kizárólag az oktató részére szól a teljeskörű visszajelzés, mert a szöveges megjegyzések nem olvashatók bárki által. Azonban a kitöltött kérdőívek numerikus adataiból képzett statisztikák elérhetők minden egyetemi polgár számára, ahogyan a nyílt közösségi weboldal esetében is. A másik különbség az autentikáció. A weboldallal ellentétben az OHV-n kizárólag azok véleményezhetnek, akik elvégezték a tárgyi félévben az adott tárgyat. Az MMP-n is megoszthatom maximum ötszáz karakter formájában a véleményemet bármilyen oktatóról anonim módon, de itt lehetőségem van arra, hogy ezt akár többször is megtegyem – függetlenül attól, hogy egyáltalán ismerem-e az illetőt. Ezt egyedül egy csekély erejű próbálkozás igyekszik ellensúlyozni, mégpedig az, hogy látható egy pipa azok mellett, akik regisztrált felhasználóként írtak a tanár falára.

Röviden tehát, az öreg OHV kredibilisebb és árnyaltabb információval rendelkezik az oktatókról, az ifjú MMP azonban feketén-fehéren és szókimondóbban jegyzi a tanárokat. Ezt erősíti a módszertanuk is. Az előbbi esetében arról számolunk be minden félév végén, hogy részt vettünk-e az előadásokon javarészt és milyen értékelést adnánk az óra egészére, valamint a tanárra vonatkozóan arról kérdeznek, hogy a tanár pedagógiai, módszertani képzettsége megfelelő-e, valamint kellően felkészülten tartott-e előadást. Szövegesen azt is közölhetjük, hogy mi az, amin változtatnánk, és mi az, amin nem. Az MMP felület esetén pedig 5+1 szempont szerint osztályozhatunk. Követelmények teljesíthetősége és a tárgy hasznossága – ezek a tantárgyat minősítik, az oktatóról pedig feljegyezzük a segítőkészségét, felkészültségét, előadásmódját és azt, hogy szexi-e. Tessék? Hogy szexi-e? Igen, egészen 2023-ig azzal is dicsekedhettek az oktatók, hogy szexinek minősítette őket az internet népe. Ezt a funkciót az évek alatt kivezették, mert ahogy írják: „… úgy gondoljuk, hogy ez ma nem helyénvaló, eltávolítottuk a funkciót, de találhatnak idősebb hozzászólásokat erre utalást tenni”. 

Az OHV – az MMP ötpontos értékelésével szemben – hatpontos osztályozást alkalmaz, így elkerülhető a középső válasz, és így a kevésbé leíró véleménynyilvánítás. Továbbá az osztályozáskor a kitérő válaszok külön elbírálásba kerülnek, így megkülönböztetnek statisztikát, ami a kapott válaszok egészére vonatkozik és statisztikát, ami az érdemi válaszokból levonható következtetés. A módszertanhoz megjegyzendő az is, hogy a 2013/2014. tanévhez visszamenőleg találhatók az ohv.bme.hu-n adatok, mégis ebből összegzett eredményt nem jegyeznek, sőt a Kiváló Oktató díjat és címet is annak ajándékozzák, aki az aktuális félévben oktatott minden tantárgyának összevetett értékelései alapján, egyetemi szinten a legjobb ötbe tartozik (és legalább száz hallgató véleményezte). A kihívó MMP az öt szempontra lebontva, illetve ezek egyetlen átlagolt eredményét megjelenítve jellemzi a tanítás minőségét. Az átlagoláshoz 90%-ban az utolsó három év értékeléseit veszik alapul, azon belül is súlyozva a frissebb eredmények javára. 

Hitelesség szempontjából toronymagasan vezet az OHV az MMP-vel szemben, azonban mi lenne, ha üdítőül elolvasnánk, hogy mi derül ki a szabadon, széleskörben elérhető weblapon néhány politikus tanítói készségeiről? Dobrev Klárárát az ELTE-ről 4,9-re értékelte az ötből négy felhasználó másfél évtizeddel ezelőtt, az egyik leírása szerint: „Én kellemesen csalódtam benne – ennek ellenére. MODERÁLVA”. Azt említettem már, hogy minden feltöltéskor moderálják a szöveges értékelést? Itt is ez történt, tehát elestünk a megszólalás nyers identitásától, a kitörölt soroktól, mert azok sértik a közösségi irányelveket. Itt érdemes megjegyeznem, hogy minden új értékelés hozzáadásakor ki kell pipálni, hogy „Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam megfogalmazott vélemény nem sérti az oktató jó hírnevét, valamint nem ütközik a MarkMyProfessor felhasználási feltételeibe”. Emellett aktívan monitorozzák a fejlesztők a válaszokban megütött hangnemet. Folytassuk a sort betűrendben Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszterrel, aki a SOTE Szervezéstan tárgyát oktatta és értékelése hét vélemény alapján 3,91. Volt, aki két szívecskét küldött, de akadt konstruktívabb vélemény is, miszerint tanárként egyszóval szőrszálhasogató. Karácsony Gergely a Corvinus-ról tizenegy véleményt kapott (egyre nő a válaszadások száma), ezek alapján pedig 4,85 csillagot az ötből. Ő kapta először megjegyzésül, hogy „szexi:)”, de építő hozzászólás is érkezett, mégpedig: „kész élmény az órája, már ha beér”. Egy másik megjegyzés miatt megsejthető, hogy a 2010-es évek elején biciklivel járt az óráira. Navracsics Tibor miniszterről úgy vélekednek a hallgatók a felületen, hogy „jó arc” és „Profi előadó, bár az államvizsgán nem mindig jelenik meg… :)” és „Ha nem politizál, akkor egész értelmes” – a legutolsó is négyes átlagot adott neki. Mindennek tükrében kapott 4,35-öt harmincöt vélemény alapján. Végezetül Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC révén értékelték, 23 megjegyzés és 4,15 csillag érkezett, ezek közül néhány: „Igazából nincs vele baj:) Kedves, korrekt , vizsgán részletesen kéri vissza az anyagot, kicsit túl komolyan veszi talán… Nagyon jó az illata és szépek a szemei …)”, illetve „Én is MCC. Annak ellenére, hogy politikus, tök pozitív csalódás, nem politizál”.

Összesítve kiderült, hogy mindkét számbavett, közösségi ötletbörzén alapuló (ha úgy tetszik crowdsourcing) kérdőív tud hasznos lenni. Az OHV elsősorban talán a tanáron, a MMP pedig (szódával ugyan, de) elsősorban a hallgatón tud segíteni. Bizonyára előbbin is találnánk szórakoztató, frappáns, esetleg együgyű megjegyzéseket, de ez az anonim beadó és az értékelt oktató titka marad. 

Az MMP-n olvashatunk egymásnak ellentmondó véleményeket is azonos tárgy és oktató esetében. Íme egy erős példa erre: A vélemény szerint a tárgy oktatója „Egy csöppet sem segítőkész, még akkor sem ha az ember készül a konzultációkra és konkrét kérdésekkel fordul hozzá […] az összes életkedved elmegy a konzultációk végére”. A B vélemény szerint viszont „A legokosabb ember akit ismerek. Nem magyaráz rosszul, de feltételezi, hogy te sem vagy teljesen buta. Kicsit érdekes humorérzéke van, amit sokan nem értenek […]”. 

És a teljesség igénye nélkül néhány csemege különböző előadóktól és tárgyakról: „HÓKUSZPÓK! :D”, „Kazinczy szép-kiejtési versenyen befutó lehetne!”, „Azért, mert valaki ingyen tanít, még nem érdemel tiszteletet.”, „A legaranyosabb előadó, akivel valaha is találkoztam. Engem Misi Mókusra emlékeztet” és „a császár”.